Szombaton Vietnam fővárosában, Hanoiban írta alá 72 ország az ENSZ mérföldkőnek nevezett, kiberbűnözés elleni egyezményét (UN Cybercrime Convention), amelynek célja a globális gazdaságnak évente több billió dolláros kárt okozó bűncselekmények kezelése. Az tervezet kidolgozása öt évig tartott, és három fő célja van: ilyen a kiberbűnözés eredményesebb megelőzését és leküzdését célzó intézkedések előmozdítása és megerősítése, ennek kapcsán a nemzetközi együttműködés előmozdítása, illetve a technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés előmozdítása, különösen a fejlődő országok javára.
Bár az egyezmény várhatóan valóban egyszerűsíti a bűnözés elleni nemzetközi fellépést, aktivisták és technológiai vállalatok is bírálják olyan indirekt mellékhatásai miatt, mint amilyen a szólásszabadság korlátozása. Az Electronic Frontier Foundation, a Human Rights Watch és a Privacy International nyilatkozatot tett közzé az aláírást megelőzően, amely szerint a megállapodás megfelelő emberi jogi garanciák nélkül kötelezi az államokat széles körű elektronikus megfigyelési hatáskörök létrehozására, még olyan területeken is, amelyek nem érintik az infokommunikációs rendszereket.
Most sem sikerült mindenkinek megfelelni
António Guterres, az ENSZ főtitkára a megnyitó ünnepségen erőteljes, jogilag kötelező érvényű eszköznek nevezte a Kiberbűnözés Elleni Egyezményt a kollektív védekezés megerősítésére. A rendelkezések a bűncselekmények széles skáláját célozza meg az adathalászattól és a zsarolóvírusoktól kezdve az online emberkereskedelemig és a gyűlöletbeszédig, hivatkozva azokra a károkra, amelyeket ezek a tevékenységek okoznak a globális gazdaságnak. A kritikusok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a bűncselekmény homályos meghatározása visszaélésekre adhat lehetőséget.
A Cybersecurity Tech Accord, melynek résztvevői között ott van a Microsoft, a Meta, az Oracle vagy a Cisco is, korábban megfigyelési szerződésnek nevezte az ENSZ egyezményét, ami megkönnyíti az adatok megosztását a kormányok között, és akár kriminalizálhatja a rendszerek sebezhetőségeit tesztelő etikus hackereket is. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), ami a szerződésről szóló tárgyalásokat vezette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz az emberi jogok és a legitim kutatási tevékenységek védelmére.
Az ENSZ egyelőre nem tette közzé az aláírók teljes listáját, sőt a szervezet különböző oldalain megtalálható közleményekben 65 vagy "közel 60" csatlakozó országról is lehet olvasni. Guterres mindenesetre ígéretnek nevezte az egyezményt, amelynek értelmében offline és online is meg lehet védeni a magánéletet, a méltóságot és a biztonságot. Áttörésnek minősítette például a digitális bizonyítékok határokon átnyúló megosztását, mivel az igazságszolgáltatás akadályokba ütközik, ha az elkövetők az egyik országban vannak, az áldozatok a másikban, a vonatkozó adatokat pedig egy harmadikban tárolják.
Az end-to-end védelmeké a jövő
A kódbiztonság integrálásával új fejlődési szakaszukba léptek a felhős védelmi platformok. Werner Obringot, a Clico Hungary cloud security architektjét kérdeztük a miértekről és hogyanokról.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak