"Itt nem arról van szó, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyermekeinkhez, és ha igen, mikor" – igyekezett a helyzet súlyosságát érzékeltetni egy tegnap publikált nyilatkozatban Ursula von der Leyen (képünkön középen). Ez Európai Bizottság elnöke egy témában elkészült szakértői jelentés kapcsán adta ki állásfoglalását, ami alapján az Európai Unióban több szigorítás is jöhet a fiatalok online jelenlétét illetően.

A politikus egyértelművé tette, a különböző online platformok használatából fakadó veszélyek és kockázatok miatt elengedhetetlenné vált szabályozói szinten fellépni a fiatalkorúak védelmében. Ezt a két szakértő által felvázolt koncepció szerint leginkább lépcsőzetes korlátozások formájában lehetne megvalósítani.

A képernyőhasználat káros hatását a legkisebb korosztályok esetében már számos tudományos kísérlet igazolta, ezért von der Leyen egyetlen szülőnek sem javasolja, hogy 3 év alatt digitális eszközt adjon gyermeke kezébe. Ami az idősebbeket illeti, a tanulmány 13 év alatt maximum csak meghatározott ideig és szülői, gondviselői, tanári felügyelethez kötve engedélyezné a közösségi felületek és egyéb online tartalmak elérését. A nagykorúság felé haladva pedig fokozatosan oldanák fel ezeket a korlátozásokat.

A szabály akkor ér valamit, ha be is tartják

Az Európai Bizottság elnöke szerint idén ősszel indulhat el az általa már korábban szorgalmazott, kiskorúak internethasználatát szabályozó jogalkotási folyamat az EB konkrétumokat tartalmazó javaslattervezetével. Ennek kapcsán kulcsfontosságú lesz olyan megoldásokat, eszközöket alkalmazni, amelyek hatékonyan kényszerítik ki, tartatják be ezeket az előírásokat.

Von der Leyen itt többek között az életkor-ellenőrzésre gondolt, amelyet a gyakorlati tapasztalatok alapján egyrészt a fiatalok is játszi könnyedséggel vernek át, másrészt a platformszolgáltatók sem törik össze magukat, hogy tetten érjék a rendszerüket jogszerűtlenül használó csalókat. A probléma kezelésére ugyanakkor az EU-nak már van egy – remélhetőleg hatékony – megoldása, hiszen most tavasszal debütált az unió saját bejáratú életkor-ellenőrző alkalmazása.

A témában egyébként a világ számos pontján foglalkoznak a jogalkotók. Az úttörő Ausztrália mellett több egyesült államokbeli tagállamban, az Egyesült Királyságban és számos EU-s országban is indultak kezdeményezések. A törvények megszületését azonban az érintett informatikai vállalatok igyekeznek minden lehetséges módon ellehetetleníteni vagy legalább lassítani. Miközben a szakértői jelentések alapján a közösségi média káros hatása összemérhető a dohányzáséval, az Instagram vezetője szerint az például nem is függő, aki napi 16 órát lóg a Meta tulajdonában lévő platformon.

(Fotó: Európai Bizottság)