Brüsszeli tempóval mérve is sokáig tartott, de tegnap sikerült végleg lezárni azt az antitröszt eljárást, amely kapcsán az Európai Bizottság története legsúlyosabb büntetését rótta ki a Google-re az Android operációs rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt. A még 2018-ban hozott döntés ellen az amerikai vállalat természetesen minden lehetséges módon küzdött. A hosszú harcban végül csak egyetlen kisebb győzelmet ért el 2022-ben, amikor is az eredetileg 4,34 milliárd eurós bírságot sikerült  "lealkudni" 4,1 milliárdra.

Csütörtökön az Unió legfelsőbb bírósági szerve, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága elutasította a Google és anyavállalata az Alphabet fellebbezését az ügyben az Európai Unió Törvényszéke által korábban hozott döntés kapcsán. A határozatról kiadott közlemény [PDF] megerősíti "a Google Search által az Android operációs rendszer keretében elkövetett piaci erőfölény-visszaélés miatt kiszabott bírságot".

A rekordbüntetés kiszabására az Európai Bizottság által közel egy évtizeddel ezelőtt lefolytatott vizsgálat adott alapot. Ebben az uniós versenyszabályokért felelős testület arra jutott, hogy a Google a szabad verseny torzítására alkalmas megállapodásokat kötött az Android rendszert használó mobilgyártókkal. Ezekben a techóriás arra kötelezte partnereit, hogy a Google Keresőt, a Chrome böngészőt és a Google Play alkalmazásboltot előre telepítve szállítsák eszközeiket, ami jelentősen korlátozta a versenytársak lehetőségeit.

A falig elmenő, de onnan tegnap lepattanó Google természetesen csalódottságának adott hangot a döntés kapcsán. A Reuters tudósítása idézi a cég szóvivőjét, aki szerint "az ítélet nem vette figyelembe a vállalat azon beruházásait, amelyek célja az Android nyitottságának, interoperabilitásának és ingyenességének biztosítása". A vállalat ugyanakkor már a 2018-ban hozott EB-döntés után módosított működésén "az eredeti határozatnak való megfelelés érdekében", így a csütörtöki fejleményeknek – a büntetés kényszerű befizetésén kívül – nincs közvetlen hatása az ügymenetre.

A sok is lehet kevés

A Google-nek nem ez volt az első csörtéje az Európai Unió hatóságaival. A céget az elmúlt nagyjából másfél évtized alatt számos különböző témában több mint 11 milliárd euró értékben marasztalták el. Ezeket a döntéseket mindig hossza jogi utóvédharc követte, amiből jobbára a keresőóriás került ki vesztesen. A 2017-ben "odaítélt" 2,4 milliárd eurós büntetés végül hét év után vált jogerőssé.   

Az persze már más kérdés, hogy ténylegesen mekkora veszteséget, üzleti hátrányt jelentenek ezek a sok év után kipréselt, látszólag hatalmas összegű elmarasztalások. Az ilyen eljárások kritikusai szerint a hatalmukkal visszaélő techvállalatok a szabálytalan működésükkel bőven több pénzt kerednsek, mint amennyi büntetést kapnak, miközben ezzel hosszú időszakra biztosítják maguknak, hogy senki ne fenyegesse piaci hegemóniájukat.

Ezeket az érveket erősítik az Alphabet tavalyi számai is. A Google anyavállalata több mint 400 milliárd dolláros forgalom mellett 132 milliárd dollárnyi tiszta nyereséget termelt. A nettó profit euróban számolva nagyjából 115 milliárdra jön ki, azaz a cégcsoport nem egészen két hét alatt termeli ki a most véglegesen megítélt, uniós szinten rekordösszegűnek számító 4,1 milliárd eurós büntetést.