
Az OpenAI öt százalékát ajánlotta fel Sam Altman az amerikai kormányzattal folytatott tárgyalások során – írta meg a Financial Times tűzhöz közeli forrásokra hivatkozva. A gazdasági lapnak súgó belső emberek szerint a ChatGPT-t fejlesztő vállalat vezérigazgatója azzal érvelt, hogy ez lenne a legjobb módja annak, hogy a társadalom egésze részesülhessen az MI generálta előnyökből.
Altman mesterterve ugyanakkor nem szorítkozik az általa vezetett cégre. A javaslat alapján minden jelentős amerikai MI-fejlesztőnek hasonló mértékű részesedést kellene átadnia a kormányzatnak. Ezzel kapcsolatban azonban vélhetőleg nem egyeztett előre az olyan potenciális adományozókkal, mint a Trump-adminisztrációval hullámzó kapcsolatban álló Anthropic, a Google, a Meta, vagy éppen a frissen tőzsdére lépett SpaceX.
Az így összegereblyézett, akár több 100 milliárd dollárt érő portfólió egy kormányzati vagy független alapkezelőhöz kerülne, amely gondoskodna róla, hogy ennek hasznából az állam és az amerikai társadalom közvetlenül részesülhessen.
Mindez annyiban nem újdonság, hogy az OpenAI Fundation, azaz a cég nonprofit szervezete már májusban azt hangoztatta, hogy egy mesterséges intelligencia által vezérelt jövőben "a társadalomnak valószínűleg olyan új megközelítésekre lesz szüksége, amelyek az embereknek tartós részesedést biztosítanak az értéket teremtő rendszerekben". Az erről szóló blogbejegyzésben olvasható az is, hogy "a cél nem csupán az, hogy támogassuk az embereket a gazdasági változások során, miután a döntések már megszülettek, hanem az is, hogy részesedést és beleszólást biztosítsunk számukra abban, hogyan alakulnak ezek a változások".
Nem ajándéknak szánják
Az elsőre nagyvonalúnak tűnő felajánlás mögött természetesen könnyen kiolvasható az üzleti szándék. A mesterséges intelligenciához szükséges hatalmas adatközponti építkezések egyre több helyen ütköznek a helyi lakosok és önkormányzatok ellenállásába, miközben a kormányzat is igyekszik valamiféle kontrollt gyakorolni a potenciálisan nagy veszélyeket rejtő MI-fejlesztési versenyre. Az elmúlt hónapokban az adminisztráció részéről meg is fogalmazódott a szándék, hogy minden jelentősebb modellfrissítés élesítését kormányzati ellenőrzés és jóváhagyás előzze meg.
Amennyiben azonban a kormányzat közvetlen tulajdonosa lenne ezeknek a cégeknek, úgy egy csapásra megváltozna a leányzó fekvése – gondolkodhatnak Altmanék. A rugalmasabb szabályozás, a megengedőbb hozzáállás pedig nagyobb mozgásteret biztosítana az MI-fejlesztők számára, amire alapvető szükség lenne a nyereséges működés elérésében. (Más kérdés, hogy ez egyelőre nagyon rögös útnak látszik.)
Követendő példa mindenesetre akad. Donald Trump elnök alig egy éve még heves kirohanást intézett az Intel frissen kinevezett vezetője ellen, de azt követően, hogy sikerült egy nagyjából 10 százalékos részesedést szerezni a vállalatban, a kormányzat feje már aktívan igyekszik jól hangzó partnerségeket tető alá hozni az elmúlt években nehéz helyzetbe került csipgyártónak.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?