A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union - ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynöksége minden évben elkészíti a világ infokommunikációs állapotáról szóló elemzését. Az idei legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy év végére várhatóan majdnem 3 milliárdra nő az internetezni képes emberek száma.

40 százalék már beszállt

Az internetpenetráció egy év alatt átlag 6,6 százalékot erősödött, ám ez meglehetősen egyenlőtlenül oszlott el a fejlett és fejlődő régiók között. Előbbieknél 8,7, utóbbiaknál viszont csak 3,3 százalékkal javult az arány egy év alatt. Ennek ellenére a fejlődő országok lakossága már jelentős tényező a világhálón, hiszen minden három internetezőből kettő innen csatlakozik.

A 3 milliárdos szint elérése egyfelől komoly eredmény, másrészt viszont ez még mindig csak körülbelül a Föld teljes lakosságának a 40 százalékát jelenti. A maradék 4,3 milliárd bevonásában az ITU középtávú programjának megvalósulása segíthet: a Connect 2020 Agenda hat év alatt újabb 1,5 milliárd embert igyekszik internethozzáféréshez juttatni. Mindehhez a szervezethez csatlakozó közel kétszáz ország és sok száz kormányzati, illetve versenyszférában működő vállalat együttes munkájára számítanak.

Mobilizált földlakók

Ami a mobil lefedettséget illeti, itt már szinte teljes penetrációról beszélhetünk, hiszen az év végére várhatóan 7 milliárdra nő a mobil előfizetések száma. Természetesen ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek van mobilja, hiszen nem ritka, hogy egy ember két vagy akár több SIM-kártyával is rendelkezik.

Igazság szerint a legelmaradottabb régiók felzárkózásában nem sok előrelépés történt. Jelenleg is körülbelül 450 millióra tehető azok száma, akik olyan területen élnek, ahol elméletileg sem tudnának csatlakozni a telefonhálózatra.

IDI-ben nem villogunk

A tanulmány keretében elkészítették az országok infokommunikációs fejlettségét tükröző, úgynevezett IDI-listát. Ezt a mérőszámot több tényező, mint például a technológiai színvonal, elterjedtség, a hozzáféréshez szükséges feltételek, a lakosság képességei stb. együttese adja. Magyarország a tavalyi eredményhez képest két helyett rontva a 46. pozíciót érte el a 166 rangsorolt ország között. Ez a 40 európai ország között a 31. helyre volt elég.

Ráadásul az internetelérés költségei itthon kimagaslóan magasak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva. Míg például egy átlagos osztrák háztartásnak csak a havi jövedelme fél százalékát kell előfizetésre költeni, addig nálunk ugyanez a családi bevételek 3,2 százalékát emészti fel. A korábbi keleti blokk országai közül is sok olyan hely akad, ahol lényegesen kevésbé terheli a háztartási költségvetést egy internetelőfizetés. Szlovákiában például 2, a Cseh Köztársaságban 1,3, Lengyelországban és Szlovéniában pedig csupán 1-1 százalékos költségként jelenik meg a családi büdzsében a világhálós kapcsolat.  

Bár a hazai eredmény nem túl fényes, ez még mindig jobb, mint a nemrégiben publikált Digitális Fejlődési Indexben megszerzett pozíciónk. A digitális fejlettség állapotát és a jövőbeli fejlődés lehetőségét feltérképező kutatásban az ötven vizsgált ország közül mindössze a 44. lett Magyarország.