Nem fest túl jó képet a hazai viszonyokról az e-kereskedelem és internethaszálat területén végzett globális kutatás eredménye. A MasterCard megbízásából a bostoni egyetem kutatóintézetében összeállított Digitális Fejlődési Index ötvenes rangsorában Magyarország a sereghajtók között kullog.
Az index a The Fletcher School kutatói által elvégzett felmérés eredménye. A kutatócsoport nyilvános adatállományok (mint például a Világbanké) és privát források adatait (például az EMPEA és a Dow Jones VentureSource) is felhasználva egy analitikus keretrendszert állítottak össze, mely meghatározza a jelenlegi mintákat és értelmezi a globális digitális térképet, megkülönböztetve az országos trendeket és felmérve azok relatív erősségeit és gyengeségeit.
A Digitális Fejlődési Index módszerével felmérhetőek az egyes országok jelenlegi lehetőségei a fogyasztói elvárások teljesítésére és az üzleti ellátási képességeik, a helyi kormányzati politikával és az innovációs környezettel kombinálva – ez a négy mutató határozza meg a kutatás hipotézise szerint egy ország digitális készültségét. A jelenlegi állapot mellett a felmérésben e 4 ismérv mentén felmérték az országok életpályáját a 2008 és 2013 közötti időszakban. Az index végül egy négyes mátrixban foglalja össze az adott ország életútját.
A lista 2008-ig, a gazdasági világválság kitöréséig visszamenőleg tartalmaz adatokat az egyes országokra nézve. A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.
Szingapúr messze van
Az ötven vizsgált országból Szingapúr végzett az élen, megelőzve Svédországot és Hongkongot. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy az élmezőnyben a gyorsan fejlődő távol-keleti országok és Észak-Európa képviselteti zömmel magát, de az első tízben van az USA, Svájc és Hollandia is.
Magyarországnak a nem túl dicsőséges 44. hely jutott, ami természetesen arra sem elég, hogy akár egyetlen, a kutatásban részt vevő szomszédos országot is megelőzzünk. Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország kivétel nélkül jobb eredményt ért el. Így mi maximum azzal vigasztalódhatunk, hogy Egyiptom, Kenya és Nigéria azért még nálunk is rosszabb.
Innovációs nagyhatalom...
A felmérés Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és minden harmadik lakosnak van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3 százalékát teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek.
Ennél is nagyobb probléma a négy vizsgált faktor közül az innováció kategóriája. A vállalkozások indítását, az új ötletek megvalósítását segítő környezetre, az innovációs szellem "szárnyalására" kapott értékelésünk mind az ötven vizsgált ország közül messze a legrosszabb lett.
Ezek szerint van még min dolgozni, hogy a kormányzat által kitűzött célt, Budapest startup-fővárossá fejlesztését elérjük.
Magyarország eredménye (a kép kattintásra nagyítható)
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak