A Deloitte részben visszatéríti egy 440 ezer ausztrál dolláros megbízás árát a szövetségi kormányzatnak, miután a szakmai szolgáltató elismerte, hogy generatív mesterséges intelligenciát használt egy hibáktól hemzsegő jelentés elkészítéséhez. A munkaügyi minisztérium a hírek szerint még tavaly decemberében bízta meg a Deloitte-ot egy bírságokat automatizáló rendszerének felülvizsgálatával, az erről készített anyag azonban felvetette a gyanút, hogy a cég munkatársai itt-ott levágták a kanyarokat, és MI-eszközökkel rakták össze a mai árfolyamon nagyjából 100 millió forintos megbízás dokumentumait.
Az Australian Financial Review már augusztusban beszámolt a furcsaságokról, például a nem létező idézetek hivatkozásairól, ami gyakran a mesterséges intelligenciával generált szövegek egyik jellegzetessége. A Sydney-i Egyetem munkatársa, aki elsőként emelte ki a hibákat, az MI-hallucináció jeleit fedezte fel a jelentésben. Ráadásul a visszavont, majd a júliusban ismét közzétett anyagról út közben kiderült, hogy a fiktív hivatkozások között nemigen sikerült újra felvenni a fonalat. Szerinte ez arra utal, hogy már a munka törzsében szereplő eredeti állítások sem alapultak tényleges, megbízható forrásokon.
Így tényleg nem lesz sok értelme
A szerencsétlenkedés pontos részletei nem is érdekesek, de az igen, hogy a Deloitte a jelentés frissített változatának függelékében már kitér a generatív mesterséges intelligencia alkalmazására – bár azt nem teszi világossá, hogy az MI-nek mi volt a pontos szerepe az első változatban, és kitartott annak eredeti megállapításai mellett is. A Guardian beszámolójában a Deloitte szóvivője arról beszél, hogy az ügyet "közvetlenül az ügyféllel rendezték", de a lap egy munkáspárti képviselőt is idéz, aki a tanácsadókat érintő szenátusi vizsgálat nyomán elmondta, a munka nehezét látszólag tényleg az MI-re bízzák.
Deborah O’Neill szerint a Deloitte-nál nem a mesterséges intelligencia, hanem az emberi intelligencia okoz gondot, a részleges visszatérítést pedig csak részleges bocsánatkérésnek tartja. A szenátor úgy látja, hogy bárki, aki szerződni akar ezekkel a cégekkel, annak pontosan meg kell győződni róla, ki végzi el a munkát, és ellenőriznie kell az MI-használatot (illetve annak hiányát) is, máskülönben a vaskos tanácsadói díjak helyett jobban jár egy sima ChatGPT-előfizetéssel. A dolog egyébként azért is lényeges, mert az iparági szereplők maguk is dollármilliárdokat fektetnek MI-eszközök fejlesztésébe.
A Futurism vonatkozó cikke a Financial Times-ra hivatkozva arról ír, hogy ezek a technológiák a tanácsadók állítása alapján felgyorsítják az auditokat, miközben az is kiderült például, hogy az Egyesült Királyság hat legnagyobb könyvelőcége egyáltalán nem vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja az auditok minőségét – vagyis hivatalosan senkinek sincs fogalma róla, hogy más jelentéseket hogyan és milyen mértékben szennyeztek be az MI-hallucinációk. Bár a generatív mesterséges intelligencia munkahelyi haszna egyelőre vita tárgya, a hátrányai így egyre nyilvánvalóbbá válnak.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak