Év Atlassian Partnere díjat kapott a META-INF "Marketing Innováció" kategóriában, adta hírül a magyar fejlesztő és tanácsadó cég. A hír önmagában érdektelen lenne, még a közlemény másik üzenetével együtt is: tudniillik hogy magyar cég még nem kapott ilyen elismerést az Atlassian-ökoszisztémában. A vállalat (bizonyos értelemben lokális) sikere azonban felhívja valami másra is a figyelmet: a nemzetközi piacot nem csak úgy lehet meghódítani, ahogy azok képzelik, akik a Balabit-LogMeIn-Prezi-Ustream kvartett útját tartják követendőnek, elérendőnek, netán túlszárnyalandónak.

A META-INF sztorija arra hívja fel a figyelmet, hogy a felhős ökoszisztémát alapnak tekintve hogyan lehet egy vállalkozás fontos szereplője egy nemzetközi réspiacnak úgy, hogy nem áll rendelkezésére a nyílt forráskód közösségteremtő ereje (ezzel kapcsolatban lásd a Balabit és a nyílt forráskódú syslog-ng sokáig gyümölcsöző kapcsolatát) vagy a terjeszkedést segítő tőke.

Egyszemélyes cégből intézmény

A META-INF innovációja nem hozott eget rengető változást a világban, és sikere szorosan összekapcsolódik az Atlassian kollaborációs eszközeinek a térnyerésével. Amikor Hegyi Tibor megalapította egyszemélyes cégét 2003-ban, jó érzékkel látta meg az akkor épp csak elinduló Atlassianban a lehetőséget, és ráállt a Jira projektkövető alkalmazás/szolgáltatás bevezetésének támogatására. És mivel a kezdetektől a Jirára specializálódott, nagyon alaposan ismerte a rendszert, így azt is látta, hogyan lehetne a használatát gördülékenyebbé tenni. Ebből született az Email This Issue for Jira app 2007-ben, amit 2015-re már mintegy háromezer szervezet használt világszerte. (Az Atlassian ezeket a kiegészítő appokat saját alkalmazásboltjában kínálja, így az appfejlesztők lényegében a teljes ügyfélköréhez elérnek.)

Hegyiék később is folytatták ezt a vonalat, bár az Atlassian-termékek támogatása mellett továbbra is az Email This Issue maradt a fő termékük (az appot ma már több mint hétezer szervezetnél használják – a cég állítsa szerint ez mintegy 7 millió egyedi felhasználót jelent), közben fejlesztettek egy appot a Confluence-hez is (Ultimate Permission Manager). Utóbbi annyira jól sikerült, hogy az Atlassian 2019-ben megvette és integrálta a Confluence-be. Mivel az Atlassian évek óta készült a "tisztán felhős létre", a hozzá kapcsolódó cégeknek is célszerű volt ehhez igazodni, ami a nemzetközi piacon való mozgást is megkönnyítette. (Érdekes ellenpont lehetne a hasonló rendszerre építő SAP, amelynél a támogató cégek erős lokális kötődéssel bírnak, még ha vállalnak is időnként nemzetközi feladatokat.)

Kétségtelen, hogy a modell meglehetősen sérülékeny: ha nem megy az Atlassiannak, nem fog menni a META-INF-nek sem. De ha az Atlassian is hasonló kvázi szabvánnyá válik a projektkövetés terén mint az SAP a vállalatirányításban, mindaddig tálcán kínálja a piacát a támogatást nyújtó és a kiegészítő appokat fejlesztő cégeknek, amíg azok tudnak élni a lehetőséggel.

Hegyiék egyébként ebben ügyesek, nemcsak fejlesztenek és tanácsokat osztogatnak, hanem igyekeznek az Atlassian-világ európai középpontjává is válni. Ezért fogtak közösségépítésbe: kezdetben meetupokat szerveztek az érdeklődőknek, majd elindították a központi Atlassian Summit helyi változatát, az Atlassian Day-t, ami mára a legnagyobb európai Atlassian-rendezvénnyévé nőtt. A cég pénzügyi eredményei is impozánsak: a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2021-et közel 2 milliárd forint bevétellel zárták.

A felhő bárkit elvisz, aki felkapaszkodik rá

Más utat követ, de hasonlóan sikeres hazai (szoftverexportáló) cég a MiniCRM, amely a múlt évet közel 1,3 milliárdos bevétellel zárta. A vállalkozás elsősorban kisebb vállalkozásoknak kínál felhős CRM-rendszert előfizetési konstrukcióban. Az azonban a két vállalkozásban azonos, hogy a MiniCRM-et közel másfél évtizede irányító Egerszegi Krisztán is (aki CDSYS Kft.-nél kezdte sikeres menedzserkarrierjét) nagy hangsúlyt fordít a közösségépítésre mind online, mind offline.

Egerszegiék mindig is a teljes régióban gondolkodtak, ezért is kínálták már a kezdetektől felhőszolgáltatásként kkv-s CRM-rendszerüket. Bár ez a 2010-es években, a felhő elfogadottságának akkori szintjén nem volt egyszerű, hosszabb távon kifizetődőnek bizonyult: egyszerűbbé tette a határon túli értékesítést, ráadásul egy viszonylag lapos és központilag irányítható szervezeten keresztül.