Nem újdonság, hogy az ünnepi bevásárlási időszakban kínált játékok jó része Kínában készül, a mostani helyzetben pedig különösen igaz, hogy az alacsony árrések miatt a fogyasztói termékekkel foglalkozó kereskedők előnyben részesítik a minél olcsóbban beszerezhető árukat. Bár a fogyasztók részéről ma már megfelelő nyomás nehezedik a forgalmazókra, hogy kezeljék az áramütésből, a mérgező festékekből vagy a lenyelhető alkatrészekből fakadó kockázatokat, egy másik veszélyt még mindig alulértékelnek a netre csatlakozó játékokkal vagy más termékekkel, például az új generációs babakamerákkal kapcsolatban – hívja fel rá a figyelmet a hétvégén megjelent cikkében a Virginiai Egyetem médiatudományokkal foglalkozó docense.

Aynne Kokas, aki egy nemrégiben megjelent könyvében az adatainkat gyűjtő technológiai cégek, nem utolsósorban pedig a kínai kormány gyakorlataira figyelmeztet, most is azoknak az eszközöknek a rizikóit részletezi, amelyek elvileg a magasabb szintű funkcionalitás érdekében csatlakoznak az internethez. Ebből többek között kiderül, hogy a kínai robotikai gyártók számára a játékok alacsony üzleti értékkel bírnak, ha összehasonlítjuk azokat mondjuk a kórházakba és gyárakba szánt robotokkal. A jelentőségük abban áll, hogy segítséget jelentenek az MI-algoritmusok betanításában, adatokat gyűjtenek a felhasználói interakcióról, a velük együtt használt okostelefonos appok pedig még tovább növelik a gyártójukhoz irányuló adatfolyamot.

A cikk szerint az csak egy dolog, hogy Kínában az ottani vállalatoknak a nemzetbiztonságinak nevezett ellenőrzéseken kormányzati hozzáférést kell biztosítaniuk ezekhez az adatokhoz, de a méretgazdaságosság érdekében az alacsonyabb profilú gyártók közül sokan már eleve államilag által üzemeltetett szervereken tárolják azokat. A vásárlókat azonban nem tájékoztatják az ilyen gyakorlatokról, csak a helyi törvények betartására vonatkozó általános szöveget kanyarítják a felhasználási feltételek alá. Innentől azonban teljesen mindegy, hogy az adott vállalat mit állít az adatok tárolásáról, mert a fogyasztók az ÁSZF efogadásával lehetővé teszik számukra, hogy a kínai kormány alkalmasint hozzáférjen a szóban forgó információhoz.

Nem fog magától megoldódni

A professzor megállapítja, hogy a felhasználói adatok védelme értelemszerűen csak annyira erős, amennyire erősek a helyi törvények által biztosított végrehajtási mechanizmusok. Ezek pedig nem valami acélosak ebben a vonatkozásban, ha még azt sem követelik meg a vállalatoktól, hogy fedjék fel megfelelési kötelezettségeiket a kínai állam felé. A dolog szinte mindenre érvényes a drónoktól az alkalmazásvezérelt háztartási gépeken át az online szolgáltatásokig, és ahogy a kínai ByteDance csoport tulajdonáben működő TikTok közösségi hálózat példája is mutatja, a nyugati fogyasztói ökoszisztémába beépült termékeket még akkor sem a legegyszerűbb dolog eltávolítani, ha maga az amerikai elnök fejezi ki aggodalmát velük kapcsolatban.

Ha már Amerika: Aynne Kokas szerint a fogyasztói adatok védelmében már most is nagy különbségek vannak az Egyesült Államok és az Európai Unió vagy akár Japán között, miután a javasolt szabályozás úgy akadt el a Kongresszus előtt, hogy annak látszólag kétpárti támogatottsága lenne. Az adatvédelmi kérdéseket, például a biometrikus adatok vagy a pénzügyi adatok különböző szinteken és foltszerűen kezelik, közben az ünnepi bevásárlás során az árakat vagy a speciális funkciókat mérlegelő fogyasztók ezekkel a kockázatokkal nincsenek tisztában. A cikk szerint így nekik is nagyobb nyomást kellene gyakorolniuk a jogalkotókra, másrészt saját maguknak is is jobban oda kellene figyelniük az otthonukba bevitt eszközökre és alkalmazásokra.