Kína technológiai ipara egyre nagyobb szeletet hasít ki a nemzetközi üzleti lehetőségekből, céges képviselőinek meghatározó részét már a globális játékosok között jegyzik – elég csak a mobilipar szereplőire, a Huaweire, a ZTE-re vagy a Xiaomira gondolni. Most épp egy alig három éve alakult startupra figyeltek fel a befektetők, amibe annyi pénzt öntöttek, hogy az egyből a világ legértékesebb cégévé vált a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozások körében.
Milliárd dollárokban mért AI-tudás Kínában
A Bloomberg tudósítása szerint a több mint 3 milliárd dollárra értékelt SenseTime Group nemrégiben jutott 600 millió dollárnyi befektetéshez. Az arc- és képelemző rendszerek fejlesztésével foglalkozó társaság mostani tőkeinjekciójában az Alibaba Group mellett részt vett a szingapúri állami befektetési társaság, a Temasek Holdings,, valamint a kiskereskedelemben utazó Suning.com. is.
Az ügylettel a SenseTime néhány hónap alatt megduplázta az értékét. A cégbe korábban már az amerikai Qualcomm is beszállt, most pedig a kirakatba került az olyan "hazai nevelésű" vállalkozások között, amelyekkel Peking megvalósíthatja nagyszabású ambícióját, és 2030-ra az MI-technológiai fejlesztések globális vezetőjévé válhat.
A SenseTime részese a világ legnagyobb megfigyelőrendszerének: aki már fotózkodott egy kínai gyártmányú mobiltelefonnal, vagy netán sétált valamelyik kínai város utcáján, annak nagy rá az esélye, hogy arcát a cég szoftvere rögzítette. Ahogy tavaly év végén beszámoltunk tóla, Kínában már akkor is közel 170 millió telepített kamera figyelte az embereket.
A legfrissebb befektetést a startup részben újabb technológiai területekbe, köztük az önvezető járművekbe és a kiterjesztett valóságba kívánja fektetni. Az autóiparban ezen a területen a japán Hondával lépett partnerségre, de a hírekben e-egészségügyi együttműködések is szerepelnek. A nagy rakás pénz egyfelől az MI-szaktudás növekvő költségeit, másfelől a vállalat saját számítási kapacitásának növelését fedezné.
400 százalék az éves növekedés
Nagy dobásnak ígérkezik a társaság Viper kódnevű szolgáltatása, amelynek segítségével akár több ezer élő kamerából érkező adatokat lehet majd egyszerre elemezni. A SenseTime tőkeéhsége szinte csillapíthatatlan, már újabb tárgyalásokat folytat további befektetésekről, amelyekkel a tőkértéke meghaladhatja majd a 4,5 milliárd dollárt is – állítják a céghez közelálló körökből.
A cég egyébként tavaly már nyereségesen működött, és az év végéig a jelenlegi harmadával kétezer főre akarja növelni alkalmazottainak létszámát. A SenseTime fennállásának első három évében az évi átlagos bevételnövekedés elérte a 400 százalékot. A kínai kereskedelmi óriás, az Alibaba az ország legnagyobb felhőszolgáltatójaként a szükséges infrastruktúrát is biztosítana a startup fejlődéséhez, amely a következő évben legalább öt szuperszámítógépet akar felállítani a nagyobb városokban a Viper és más szolgáltatások kiszolgálására.
Az üzleti célú arcfelismerő felhasználások mellett a Vipert a rendőrség is igénybe veheti a balesetek körülményeinek a tisztázására vagy körözött személyek felkutatására is – írja a Bloomberg. Utóbbival kapcsolatban természetesen rögtön felmerülnek azok az aggályok, amelyek szerint a kínai a rendőrség az aktivisták megfigyelésére, a kisebbségek elnyomására is simán beveti majd a technológiát.
A cég egyik társalapítója a potenciális külföldi megrendelők aggodalmait azzal próbálja elhárítani, hogy a szolgáltatáshoz és a kapcsolódó adatokhoz csak a megfelelő jogosultságokkal lehet hozáférni. A SenseTime eddig összesen 400 céget tudhat ügyfelei és partnerei között világszerte, a hazai megrendelők (Xiaomi) mellett ott találjuk a Qualcommot vagy az Nvidia-t is.
Preferálják az otthoni tőzsdei megjelenést
Az alapítók a további tőkebevonás érdekében nem zárják ki a tőzsdén való megjelenést, amivel viszont kivárnak addig, amíg a kínai tőzsdéken is beindulnak a technológiai papírok. Lehet, hogy már nem is kell olyan sokáig várniuk: a Reuters információi szerint március végén a kínai pénzügyi felügyelet egy saját pilot programmal állt elő, hogy bátorítsa az ottani technológiai cégeket a sanghaji és a sencseni tőzsdére menetelre.
A pekingi kormány azt is szeretné elérni, hogy a Baidu, az Alibaba Group, és a JD.com éljen az általa felkínált lehetőséggel, és a papírjaik bekerüljenek az ottani pénzpiacok másodlagos kereskedésébe. A kínai tech cégek előtt eddig két út állt: pénzügyi szerencséjüket vagy a tengerentúlon, a New York-i tőzsde technológiai szekciójában kereshették, vagy a kicsit közelebb lévő hongkongi börzén. Ezeknek kívánnak most konkurenciát teremteni a saját otthoni tőzsdék.
A tét nem kicsi, becslések szerint a következő években mintegy 500 milliárd dollár értékű tőzsdei részvénykibocsátásra készülnek a kínai tech cégek.
A Baidu-hátterű iQiyi volt a legutóbbi kínai tőzsdei tranzakció New Yorkban, ahol a társaság a kibocsátás révén mintegy 2,25 milliárd dollárt gyűjtött be, ami az Alibaba után a nemzetközi pénzpiacon a legnagyobb összegű kínai technológiai részvénykibocsátásnak számít. A mobilgyártó Xiaomi és a legnagyobb kínai on-demand online szolgáltató, a Meituan-Dianping idén a hongkongi tőzsdét célozta meg, előbbi mintegy 100 milliárd dollárra számított.
Ki lesz a nyerő?
A pekingi kormány tervezett lépései látszatra nem bizonytalanítják el a hongkongi tőzsde illetékeseit, akik szerint számos alapvető dologban eltérnek egymástól az anyaországi és a hongkongi börzék. Az, hogy az anyaországi tőzsdék mennyire lesznek komoly versenytársai a hongkonginak, attól is függ, milyen szabályokat vezetnek be a letéti igazolásokra (Chinese depositary receipts – CDRs), amelyekre a kínai befektetőknek van szükségük, hogy külföldön jegyzett társaságok papírjait is megvásárolhassák.
A részletekről még folynak a tárgyalások a szabályozó hatóságok, a tőzsdék és a bankok között. Egyelőre még az is kérdés, hogy mennyire vágynak majd rá a techcégek, hogy a helyi tőzsdéken jelenjenek meg, és mennyire lesznek ott eladhatóak a részvényeik. Szakértők szerint akár teljesen más árai is lehetnek ugyanazon cég részvényeinek Hongkongban és Kínában, pusztán az eltérő szabályozások, előírások miatt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak