Kína nem csak a mesterséges intelligencia kutatásában jár egy lépéssel világ előtt. Egy az ausztrál kormány által támogatott think tank, az ASPI (Australian Strategic Policy Institute) azt állítja, hogy ez szinte minden fejlett technológiára igaz.

Az ASPI Critical Technology Tracker című kutatási programja keretében összesen 64 technológiai kategóriában gyűjtenek adatokat a tudományos publikációkról 2003-ig visszamenőleg. Ezek, pontosabban a publikációk idézettsége alapján értékelik az országok kutatási versenyképességét. (Az idézettség a publikációk egyik legfontosabb értékmérője: minél többször idéznek egy tanulmányt, annál fontosabbnak számít.) Az idei elemzésben 44 területet vizsgáltak: Kína 37-ben végzett az első helyen a 2019 és 2023 között megjelent tanulmányokat figyelembe véve.

A maradék hét területen az USA-t illette az elsőség. Utóbbi továbbra is vezet a HPC-vel (high performance computing), a kvantum-számítástechnikával, a fejlett integrált áramkörök tervezésével és gyártásával, a természetes nyelvek feldolgozásával, a vakcinakutatással, a kisméretű műholdakkal, valamint az űreszközök indító rendszereivel kapcsolatos kutatásokban.

Ez komoly fordulatot a 2003-2007-es időszakhoz képest: akkor még teljesen egyértelmű volt az USA fölénye, Kína mindösszesen három területen végzett az élen.

A kettős felhasználású technológiákra koncentrálnak

Az ASPI elemzése szerint ez a változás különösen azért problémás, mert Kína kutatási potenciálja főleg a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra egyaránt használható technológiák terén nőtt jelentősen. A vizsgált kategóriák több mint fele olyan, ahol jelentős kockázattal jár, ha egy-egy ország monopolhelyzetbe kerül. Ilyen területnek számít például a radartehnológia, a műholdas helymeghatározás vagy a drónfejlesztés.

Vannak olyan terültek, melyeken Kína előnye óriási. A hiperszonikus felderítéssel és nyomon követéssel kapcsolatos kutatásokban 73 százalék a kínai kutatások súlya, míg az USA-nak 13, az Egyesült Királyságnak pedig 3 százalék jut. A fejlett repülőgép-hajtóművekkel kapcsolatos kutatásoknál 63 és 7 százalék a kínai és az amerikai kutatások idézettségének részesedése.

Az ASPI szerint ma sokkal nagyobb valószínűséggel várható áttörés (tudományos eredmény, jelentős innováció) a kulcsfontosságú védelmi technológiák terén Kínában, mint bármely más országban. Nem teljesen sikertelen tehát Hszi Csin-ping elnök 2015-ben bejelentett "Made in China 2025" programja, amely a kínai ipar modernizálását és a nagyobb fokú önellátást tűzte ki célul a kritikus ágazatokban, például a félvezetőgyártásban és a robotikában.

Nem az első figyelmeztetés

Az ausztrál think tank nincs egyedül a véleményével. A japán tudományos és technológiai minisztérium például már 2022-ben kongatta a vészharangot. Nemcsak az elkészült tudományos publikációk számában, hanem az idézettségben is a kínai tudósok a legeredményesebbek, állította a minisztérium jelentése egy kutatáselemző cég adataira hivatkozva. A világ legtöbbet idézett publikációinak top 1 százalékában a tanulmányok 27,2 százalékát jegyezték kínai kutatók, az USA pedig 24,9 százalékot, hívta fel a figyelmet a japánok jelentése.

Az ASPI szakértői javaslatot is tesznek a trend megváltoztatására. Az első lépés az lehetne, hogy a 2021-ben létrehozott AUKUS (Ausztrália, Egyesült Királyság, USA) szövetség, amely alapvetően védelmi szerződés, és Kína APAC régióbeli nyomulását hivatott ellensúlyozni, szorosabbra fűzi együttműködését Japánnal és Dél-Koreával. Egyesített erővel ugyanis képesek lennének állni a versenyt kutatás-fejlesztés terén Kínával olyan technológiai területeken, mint a fejlett robotika, az autonóm rendszerek stb.

A teljes jelentés az ASPI oldalán »