Az Unió akár jövő tavasszal új szabályozást vezethet be, az Európai Bizottság már a tagállami vétókkal is szembeszállna.

Szűk két héttel ezelőtt már foglalkoztunk a francia, német, olasz és spanyol pénzügyminiszterek közös levelével, amelyben azt vetették fel európai szinten, hogy a multinacionális techóriások bevételeik, ne pedig a nyereségük után adózzanak az EU-ban. Az elsősorban a franciák által sulykolt elképzelés annak a küzdelemnek a része, amely a tengerentúli dotkom multik nyilvánvaló adóelkerülő gyakorlata ellen szól: a (jellemzően amerikai) online vállalatok az uniós tagállamokon belüli adózási kiskapukat kihasználva nem hogy kevesebb, de esetenként pofátlanul kevés adót fizetnek európai tevékenységük nyomán.

Természetesen legális módszerekről beszlünk, vagyis a Google, az Amazon és a többiek nem folytatnak törvénytelen gyakolatot, ám az is tény, hogy a szabályozás hiányosságait kihasználva szinte érintetlenül talicskázhatják ki a profitot az európai piacról. Az ír vagy a luxemburgi modell nyomán válnak lehetővé az olyan egész elképesztő dolgok, mint például hogy a szállodaipart letaroló Airbnb az előző évben Franciaországban – ahol a világ harmadik leglátogatottabb városa, Párizs is található – mindössze 100 ezer euró adót fizetett.

Az Európai Bizottság csütörtökön fontos nyilatokozatot tett, amennyiben bejelentette, hogy akkor is keresni fogja a technológiai multik megsarcolásának lehetőségeit, ha ebben nem számíthat az USA vagy más gazdasági nagyhatalmak támogatására. Az Uniót régóta frusztrálta az az impotencia, ahogy a fejlett országok képtelenek megegyezésre jutni az online vállalkozások adóztatásáról, ennek nyomán pedig a tengerentúli szolgáltatók arányosan kevesebb mint fele annyit fizetnek be a kasszába, mint a helyi cégek.

Elegük lett, vállalják a konfliktust is

Az EB annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy egy kevéssé ismert uniós szabály értelmezésével élve megakadályozná az ír, luxemburgi vagy más tagállamtól származó esetleges vétót. Adóügyekben ugyanis, bár a gyakorlatban egységesen fogadnak vagy utasítanak el minden új rendelkezést, elvileg bármelyik tagország elkaszálhatja az uniós törekvéseket. Az alapszerződés egyik cikke alapján azonban már korábban is felmerült, hogy a jelentős piactorzító hatásokra hivatkozva megfosszák a tagokat a vétójogtól.

A Bizottság alapvetően három olyan forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a netes társaságok szabályozására, amelyet uniós szinten vagy az uniós országok egy csoportján belül aránylag gyorsan át lehetne ültetni a gyakorlatba. Az első, hogy a nagyszabású üzleti tevékenységet végző, ám fizikai jelenléttel nem rendelkező cégeket nem a nyereségük, hanem a forgalmuk alapján adóztatnák meg. A második, hogy illetéket vetnek ki az online hirdetési tevékenységre. A harmadik a forrásadó kivetése lenne az online szolgáltatások utáni tranzakciókra.

Az EU legelőször megállapodásra törekszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül, amelynek tagjai között ott van az Egyesült Államok és Japán is. Az Európai Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis azonban egy brüsszeli sajtóeseményen egyértelművé tette: az Uniónak fel kell készünie rá, hogy a megfelelő globális együttműködés hiányában is cselekedjen. Szerinte a törvényjavaslatokat már jövő tavasszal benyújthatják, az érintett vállalatok között a Bizottság az Amazont, a facebookot, a Netflixet és az Airbnb-t külön nevesítette is.

A múlt héten az EB elnöke, Jean-Claude Juncker egyébként szintén a többségi döntéshozatal mellett foglalt állást az adóügyi kérdésekben, szemben a jelenlegi, egyhangú döntésekre épülő rendszerrel.

Közösség & HR

Arcvonásaik alapján szúrja ki az ittas vezetőket a mesterséges intelligencia

Az ausztrál tudósok által alkotott technológia ránézésre is elég pontosan megmondja, ha valaki túl részeg ahhoz, hogy járművet vezessen.
 
Nincs automatikus és egyszerű út a felhőnirvánába, pedig a buktatók többségét viszonylag egyszerűen el lehetne kerülni.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.