A pszichológusok hosszú ideje ismerik és vizsgálják hamis emléknek (false memory) nevezett jelenséget, amikor valaki meg nem történt dolgokat idéz fel magában, vagy másképpen idézi fel az eseményeket, mint ahogy azok valójában megtörténtek. Ennek hátterében olyan mechanizmusokat sejtenek, mint amilyen a befolyásolás, az asszociáció, a hamis információ beépítése vagy a téves attribúció (oktulajdonítás), vagyis amikor csak az események egyes elemeire emlékszünk, de azokat rossz forráshoz társítjuk. A legtöbb embernek valószínűleg egy nagy csomó hamis emléke van gyerekkorából, a magunknak mesélt és újramesélt történetek pedig hajlamosak átalakulni olyasmivé, ami legfeljebb nagy vonalakban hasonlít az eredeti eseményhez.
Az emlékeket a kutatások szerint egészen apró impulzusok is befolyásolhatják: a The Daily Beast összeállítása felidéz egy jó 50 évvel ezelőtti kísérletet, amelyből kiderült, hogy ha egy autóbaleset szemtanúit úgy kérdezik, hogy milyen gyorsan "csapódott bele" az egyik autó a másikba, akkor sokkal nagyobb sebességre emlékeznek, mint amiről valószínűleg szó lehetett. A nagyon is emberi jelenség természetesen könnyedén ellenünk fordítható, és a szándékos félretájékoztatáson keresztül valós károkat okozhat, ha olyan dolgokról van szó, mint hogy Óceánia ki ellen viselt mindig is háborút. Ezért is érdekes az MI és mélyhamisítás (deepfake) látványos fejlődése, amiből a tömeges választási manipulálció és hamis narratívák terjesztésének eszköze lehet.
Félsiker, ha tudatosan felkészülünk rá
A lap egy július elején közzétett kutatásról számol be, amelynek során a ténylegesen létező filmek meghamisított részleteivel rá lehetett venni a résztvevők majdnem felét, hogy rosszul emlékezzenek az eredeti mozikra. Egyes nézők ráadásul a hamisítványokat még jobbnak is ítélték az eredetinél, kiemelve a deepfake technológiák erejét az emlékek manipulálásában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a PLOS ONE oldalán közölt cikk szerzői szerint a hamis remake-ek szöveges leírása is hatékonyan a hamis emlékek betáplálásában. Vagyis az MI-alapú mélyhamisítás ebben a tekintetben nem eredményesebb a technológiailag kevésbé bonyolult módszereknél, de könnyebben terjeszthető és talán jobban be is épül hosszú távon.
A DB-nek nyilatkozó kiberbiztonsági és dezinformációs szakértő szerint a félretájékoztatásban nem az információ minősége a döntő szempont, mert ha az emberek valamit nagyon el akarnak hinni, akkor azt el is hiszik. Egy választást követően például a vesztes oldal híveinek nem kell nagyon sok, hogy bizonyítva lássák a választási csalást, míg a győztes oldal szavazóinál kevésbé mennek át az ilyen céllal készített deepfake felvételek. A kutatók szerint a mesterséges intelligenciával és a mélyhamisítványokkal szembeni averzió mindenesetre korlátozhatja a technológia jövőbeni hasznlatát a médiában, amihez hozzájárulna az áltlános digitális felkészültség növelése is – már ha valahol szempont, hogy az embereket minél nehezebben lehessen tömegesen átverni.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
a melléklet támogatója a Yettel
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak