A héten informális ülést tartanak az EU külügy- és védelmi miniszterei, melynek az észt főváros ad otthont. Tegnap utóbbiaknak komoly próbatételen kellett átesniük, ugyanis első alkalommal kifejezetten őket tesztelték egy szimulált eseménysorral. Az EU CYBRID 2017 elnevezésű teszttel a házigazda észtek a kibervédelem fontosságára akarták felhívni a tárcavezetők figyelmét. 

Baj van! Mit lépjünk?

A hipotetikus konfliktus az EU egyik tengeri küldetéséhez kapcsolódott, amelyet a Földközi-tengeren kell végrehajtani. Bár országokat és egyéb tényleges szereplőket nem nevesített a forgatókönyv, de a misszió nagy vonalakban megfeleltethető volt azzal a küzdelemmel, amit a tengeri embercsempészek ellen vívnak a térség országai.

A minisztereket másfél órára egy táblagéphez ültették, és onnantól magukra maradtak. Csak az ott megjelenő információk és felajánlott döntési lehetőségek segítségével kellett minimalizálni a károkat és a megfelelő irányba terelni az eseményeket.

A hírek szerint az alaphangulatot egy földi irányítóközpont elleni hackertámadás teremtette meg, amit széles körű közösségimédia-kampány követett. Ezek célja az EU küldetésének nagy nyilvánosság előtti lejáratása volt, illetve áttételesen az, hogy tiltakozásokat robbantson ki a régióban, amelyek további kellemetlenségeket okoznak a feladat végrehajtásában.

A tesztet igyekeztek a legalaposabban előkészíteni, így például külön videobejátszásokat készítettek, amelyek az eszkalálódó helyzetről számoltak be úgy, ahogy azt a normál életben tenné egy hírügynökség.

Figyelemfelkeltő céllal

Az eseménynek gazdát adó Észtország védelmi minisztériumának szakértője elmondta, hogy céljuk az volt, hogy a politikusok személyesen is megtapasztalhassák azt, milyen következményekkel és problémákkal jár egy kibertérből érkező ellenséges akció. A teszt során ezt még megfűszerezték dezinformációs kampánnyal is, ami csak tovább súlyosbíthat egy amúgy is kényes helyzetet.

A csütörtöki erőpróbán részt vett miniszterek elégedetten nyilatkoztak a csütörtöki bemutatóról. A német Ursula von der Leyen különösen izgalmasnak minősítette az élményt, amely megmutatta a szükségszerűségét annak, hogy a kormányzatoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a különböző európai infrastruktúrák digitális védelmére.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy ezeknek a támadásoknak nagyon hamar politikai vetülete is keletkezik, amelyekre nem árt kész forgatókönyvekkel rendelkezni. A teszt során például az egyik eldöntendő kérdés az volt, hogy a kibertámadás tényét igyekezzenek eltitkolni a közvélemény elől, vagy éppen ellenkezőleg, sajtótájékoztatón ismertessék a történteket.

A megfelelő helyen, a megfelelő időben

Nem véletlen, hogy az EU soros elnöki posztját betöltő Észtország ennyire fontosnak tartja a kibervédelem kérdését, hiszen az utóbbi időben rendkívül aktívnak mutatkozó Oroszországgal történelmi okokból különösen fagyos viszonyt ápol. A próbatételnek igazi pikantériát adott az is, hogy épp a héten hozták nyilvánosságra azt a jelentést, miszerint szerte a világon ellenőrzésük alá vontak különböző elektromos hálózatokat vélhetően orosz származású támadók.

A csütörtöki "játék" komolyságát hangsúlyozza az is, hogy megfigyelőként jelen volt a NATO főtitkára, aki szerint az utóbbi évben 60 százalékkal nőtt meg a szervezet ellen intézet digitális támadások száma. Úgy látja, rendkívül fontos, hogy a védelmi szövetség és az EU képviselői haladéktalanul tájékoztassák egymást minden ilyen jellegű incidensnél.