Egy friss felmérés szerint alig mérhető, hogy az otthonról dolgozó szakemberek mennyivel kevésébé érzik magukat hatékonynak, több mint 40 százalékuk pedig a vészhelyzet elmúltával is szívesebben dolgozna ebben a felállásban.

A bostoni Valoir piackutató a múlt héten tette közzé májusi felmérésének eredményeit a koronavírus-járvány nyomán távmunkára küldött tömegek eddigi tapasztalatairól. A több száz észak-amerikai, kisebb részben pedig európai és ázsai szakember válaszai mellett az anyag húsz mélyinterjút is tartalmaz az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, ezek egyik legfontosabb megállapítása pedig nem más, mint hogy a távmunkának összességében csak igen csekély negatív hatása van a termelékenységre. Ez átlagosan mindössze 1 százalékos visszaesését jelent, amiben nyilván benne van a kis gyerekekkel együtt otthon lévő munkavállalók kedvezőtlenebb értékelése, illetve azoké is, akik teljes magányban kénytelenek eltölteni ezt az időt.

A felmérés szerint a távmunkások munkaideje (ugyancsak átlagosan) napi 9,75 óra, a legtöbben negyed 9-től dálután 6 óráig dolgoznak. Nagyon kevesen vannak, akik nem a megszokott hivatali időre koncentrálják a tevékenységüket: a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már reggel 7 óra előtt elkezdi a munkát, vagy este 7 óra után is folytatja azt. A hátráltató tényezőkről elmondható, hogy azokat nem elsősorban az emberek közvetlen környezetében kell keresni: a válaszadók harmada a közösségi médiát jelölte meg a leginkább zavaró dolognak, beleértve sok kisgyerekes szülőt vagy háziállat-tulajdonost is, és a különféle közösségi csatornákon való pöszmögésnek napi 2 órányi kiesést tulajdonítanak.

A legtöbben úgy látják, hogy munkáltatójuk megfelelően támogatja a távoli munkavégzést: erre ötből négyen a legjobb vagy a második legjobb osztályzatot adták, és mindössze húszból egy válasz sorolta az elégtelen kategóriába. A főbb aggodalmak között a legelső munkahelyek biztonsága, ideértve a munkáltató szervezetek túlélőképességét, ami megelőzi még a megbetegedésektől való félelmet is, és az otthonról dolgozók több mint harmada nincs róla meggyőződve, hogy eddigi egzisztenciális körülményeit a járványt követő időszakra is át tudja menteni.

Sok minden megváltozik, kezdve az elvárásokkal

A munkaszervezés tekintetében azonban a legfontosabb kérdés a távmunkára küldött dolgozók tényleges produktivitása, ami a fentiek értelmében nem romlik számottevő mértékben, és ha rajta múlna, a válaszadók több mint 40 százaléka a majdnem tízórás otthoni munkanapok ellenére is ugyanebben a formában dolgozna tovább a veszélyhekyzet elmúltával. Bár az átállás sokaknak kisebb-nagyobb nehézségeket okozott, és még most is a munkaidejük 3 százalékát technikai jellegű problémák megoldására kénytelenek fordítani.
 

forrás: valoir.com


A kutatás már a sokadik olyan anyag, amelyik megállapítja, hogy mostani helyzetnek maradandó hatásai lesznek a későbbi felhasználási mintákra és a munkavégézére, vagy általában arra, hogy ki milyennek képzel el egy átlagos munkanapot. Ez a dolgozók szempontjából a munka és a magánélet egyensúlyának átértékelését jelenti, amiről eddig is sokszor volt ugyan szó, de a gyakorlatban csak kevesen tapasztalták meg, hogy másféleképpen is lehetne szervezni a dolgokat. Az emberek egy része emellett technológiai szempontból is sokkal önállóbb lesz, képes lesz a korábbinál hatékonyabb csapatmunkára, tárgyalásra és szakmai kommunikációra.

A munkaadók szintén az eljárások és munkafolyamatok újragondolására kényszerültek. Különös tekintettel az olyan ad-hoc feladatokra, amelyek az aktuális tapasztalatok alapján tényleg elvégezhetők az irodán kívülről is, és amelyek esetében az alkalmazottak hatékonysága vagy elkötelezettsége tényleg nem múlik a fizikai jelenléten és a személyes megerősítéseken. Sőt a HR-es vagy technológiai befektetések újragondolásával optimalizálható a változatos környezetekben dolgozó, összetételében is változatos munkaerő termelékenysége és teljesítménye.

Közösség & HR

Linus Torvalds eligazította a generatív mesterséges intelligenciát

Már nagyon hiányzott a megfelelő iránymutatás a linuxos közösségnek.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.