Az a legkevesebb, hogy megdobja a költségeiket, ha másként kell dolgozniuk a kínai piacon, mint máshol.

Az uniós IKT vállalatoknak fel kell készülnek a legrosszabb forgatókönyvekre is, ha tevékenységüket Kínára is ki akarják terjeszteni – állítja a Metrics kutatócég és az uniós kereskedelmi kamara, a European Union Chamber of Commerce in China közös tanulmánya. Ennek oka, hogy tovább erősödött Kína és az USA között a digitális megosztottság (a két nagyhatalom között két-három éve tart a konfliktus, aminek a Huawei kitiltása csak egy, bár látványos eleme).

Két tűz közé szorult Európa

A százoldalas tanulmány szerint az Európai Unió két tűz közé szorult: az USA a legfontosabb gazdasági partnere, de az uniós technológiai cégeknek nagyon fontos lenne a továbblépéshez a kínai piac. Amerika a kereskedelmi háború kibontakozása óta arra törekszik, hogy teljesen kipucolja rendszereiből a kínai gyártmányú hardvereket és szoftvereket. Kína viszont kényszerhelyzetben van, mivel minden korábbi törekvése ellenére továbbra is erősen függ a félvezetőimporttól, elképesztő energiákat fordít arra, hogy megteremtse a digitális függetlenségét. (A tanulmány készítését még az előtt lezárták, hogy december 30-án Kína és az EU széleskörű befektetési megállapodást kötött volna egymással, amelytől főleg Németország és Franciaország várja, hogy megolajozza az európai cégek tevékenységét a kínai piacon.)

A konfliktus leginkább az IKT-eszközöket, valamint a digitális termékeket és szolgáltatásokat kínáló vállalatokon csapódik le, mondta a Reutersnek az uniós kamarai szervezet elnöke, Jörg Wuttke. Csak egy példa: az adatok eltérő kezelési módja például a tanulmányhoz megkérdezett vállalatok közel felének a tevékenységére gyakorolt jelentősen negatív hatást. A válaszadók közel ötöde például a személyes adatokra vonatkozó kínai előírások miatt le is lőtt vagy halasztott el új projekteket.

A tanulmány szerint reális veszélyként kell értékelni az egyre erősödő "techno-nacionalizmus" következtében a teljes digitális dezintegráció lehetőségét. Még akkor is, ha eközben az amerikai kormányzatnak van egy ún. Tiszta Hálózat programja, aminek része egy globális digitális szövetség felépítése.

Vagy mást gyártanak a két piacra, vagy kitalálnak valamit

Több kockázati tényezőt is azonosított a tanulmány, és közülük a politikai-pénzügyi jellegűeket tartja a leginkább kezelhetőnek. Ennél sokkal komolyabb problémát okoznak a szabványok és kutatás-fejlesztés terén tapasztalható különbségek, az ellátási láncokban fellépő esetleges zavarok, valamint a digitális területeken tapasztalható szeparációs törekvések.

Bizonyos területeken Kína igazodik a nemzetközi szabványokhoz (pl. gépgyártás, vegyipar stb.), ám az utóbbi években stratégiai területté előlépett digitalizációban nem, és ugyanez igaz az adatkezelési szabványokra is, ahol a leginkább tetten érhető, hogy az EU és Kína más utat követ. A nehézségek eddig leglátványosabban a hálózati berendezések és telekommunikációs szolgáltatások terén mutatkoztak meg.

Az európai technológiai vállalatok lényegében két lehetséges út közül választhatnak a tanulmány szerint: vagy teljesen különválasztják a kínai operációjukat, és úgy próbálnak megfelelni az ottani előírásoknak, vagy találnak egy olyan semleges/flexibilis architektúrát, ami Kínában és a világ más országaiban is használható.

Bármelyik utat is választják az EU-s vállalatok, mindegyik jelentős többletköltségekkel fog járni. Minden olyan lépés, amely a bezárkózás és a függetlenedés irányába mutat, lassítja az innovációt, gyengíti a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot, állítja a tanulmány.

Hogy probléma van, azt nem csak az EU-s kamara anyaga, hanem olyan abszurd helyzeteket is mutatják, mint amibe például az Ericsson vezérigazgatója, Börje Ekholm keveredett. Ekholm, többször is hangot adott annak a véleményének, hogy nem szabadna a kínai szállítókat kizárni az EU-s (és a svéd) 5G-építésből. De január elején ennél is továbbment. Svéd lapértesülések szerint állítólag azt is belengette a gazdasági miniszternek, hogy vállalata otthagyja a hazai piacát, ha nem módosítják a svéd 5G-s frekvenciaaukció kínai szállítókat diszkrimináló pontjait.

Az EU-s kamara és Metrics tanulmánya a European Union Chamber of Commerce in China oldaláról tölthető le.

Piaci hírek

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.