Nagyon jól hangzik, hogy a hűtőnk tudja frissíteni a Twitter-csatornánkat, de a másik oldalon komoly problémákkal is szembesülhetnek a technológiai újdonságok iránt fogékony, vastag pénztárcájú vásárlók. Az angol fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet, a Which? utánajárt annak, hogy a gyártók milyen garanciákat vállalnak az ilyen felokosított háztartási berendezések szoftveres frissítésére, biztonsági szintjének naprakészen tartására. A helyzet nem kifejezetten bíztató.

Tág határok között

A hűtők, mosó- és mosogatógépek a háztartások legstrapabíróbb eszközeinek tekinthetők a maguk átlagosan 10-12 éves élettartamával. Ezen termékkategóriák mindegyikében létezik már számos informatikai tuninggal kínált, okos modell. Utóbbiak esetében viszont egyáltalán nem biztos, hogy a szoftveres támogatás a készülék működőképességének végéig rendelkezésre áll.

A Which? a garantált szoftverfrissítési ciklusok iránt érdeklődött minden jelentős gyártónál. A Beko, a BSH, a Hoover/Candy, az LG, a Miele, a Samsung és a Whirlpool Group is megkapta ugyanazokat a kérdéseket. A legtöbb helyről pedig az a válasz jött, hogy a termék életciklusáig biztosítják mindezt. Hogy ez pontosan mennyi időt is jelent, ezzel kapcsolatban már kevesen voltak hajlandók egzakt választ adni. A Samsung például minimum 2 évet említ, míg a Beko maximum 10 évet mond. Egyedül a Miele tudott épkézláb információval szolgálni: náluk 10 évig biztosított a termékek biztonsági frissítése.

Biztonsági játék

Az internetre kapcsolódó eszközök elterjedésével egy teljesen új világ bontakozik ki az informatikai bűnözők számára. A dolgok internetével együtt ugyanis számtalan biztonsági rés, kihasználható sérülékenység jelenik meg például a lakásokban. Ezeket aztán jobb esetben csak túlterheléses támadásokhoz veszik igénybe, rosszabb esetben viszont szó szerint házi mozit, önkéntesen telepített kémeszközt biztosít a hekkereknek a gyanútlan felhasználó.

Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy a gyártók meddig és milyen gondossággal biztosítják eszközeik lehető legmagasabb szintű védelmét. A Which? körkérdése mutatja, hogy az önszabályozásban nem feltétlenül bízhatnak a fogyasztók, így kézenfekvő megoldásnak tűnik a gyártókat jogszabályokkal kötelezni arra, hogy egyrészt értelmezhetően hosszú ideig biztosítsák a szoftverfrissítést, másrészt pontosan artikulálják a vásárlók felé, mire számíthatnak ebből a szempontból egy-egy ilyen okos készülék megvételével.

De legalább drágák

A Which? munkatársai megvizsgálták azt is, átlagosan mennyivel kell többet hagyni a pénztárnál, ha hagyományos fehéráru helyett hálózati képességekkel felvértezett spéci modellt szeretnénk. A különbség mosógépeknél 90, szárítógépeknél már 190, mosogatógépeknél viszont már 259 font volt. De még utóbbi is semmi ahhoz képest, hogy a nagy hűtőszekrények esetében 855 font (azaz nagyjából 330 ezer forint) extrát jelent az okos változat. Ezek után annyira nem meglepő, hogy a szervezet által megkérdezett, okos háztartási géppel nem rendelkező britek közel kétharmada nem is tervez egyhamar ilyesmit vásárolni.

Ennek ellenére a legutóbbi piaci előrejelzések fényes jövőt ígérnek az ilyen termékek gyártóinak. Az Infoholic becslése szerint 2019 és 2025 között évente átlagosan több mint 30 százalékkal bővülhet a szegmens forgalma.