Magyarország is csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS), amely szabványos GSM-R átviteli módból és az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerből (ETCS) áll. A technológia segítségével kivédhető, hogy a vasúti szerelvények haladását ne befolyásolja az egyes rendszerek különbözősége, kiküszöbölve ezzel a menetidőt növelő tényezőket is a határok átlépésekor.

Határokon is átnyúló vasúti adat- és hangkommunikáció

A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció és a hang alapú összeköttetés a vasúti személyzet számára. A hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt berendezések a határokon automatikusan állnak át a másik ország rendszerére.

Többszöri nekifutásra 2012 novemberében született döntés arról, hogy végül mégiscsak kiépül nálunk is a GSM-R rendszer. A projekt lebonyolításával a kormány a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatót (NISZ) bízta meg. Az első ütem 935 kilométeres szakaszon valósul meg, de már akkor döntöttek arról, hogy további 2300-2400 kilométeren épülhet tovább a korszerűbb vasúti kommunikáció.

Az első fázisban a GSM-R technológia szállítására szóló megbízást az osztrák érdekeltségű KapschCarrierCom Kft. – MVM Ovit Zrt. közös konzorciuma nyerte mintegy 14 milliárd forint értékben. A szóban forgó cégek szállítják és helyezik üzembe a rendszer működéséhez szükséges berendezéseket és valósítják meg a teljes körű tervezési, építési, rendszerintegrációs, tesztelési, tanúsítási, próbaüzemi feladatokat is.

Az első szakaszhoz még két szerződés kapcsolódott, a fejlesztés minőségbiztosítását, illetve az úgynevezett független mérnöki munkára, a másik pedig, amely a beruházáshoz kapcsolódó mintegy 1100 kilométeres optikai hálózati fejlesztésekre szól.

Ki mivel magyarázza a csúszást?

Az első ütem befejezése eddig már kétéves késedelmet szenvedett, amit az érintettek többnyire "kihívásokkal" magyaráztak a projekt legutolsó szakaszának átadás-átvételi jegyzőkönyvének az aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Ezen Felkai László, a NISZ Zrt. felügyeletét ellátó Belügyminisztérium államtitkára a nehézségek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy minden nagy projektnél vannak viták.

A nemzetközi piacon 50 százalékos részesedéssel rendelkező rendszerintegrátor Kapsch vezetője, Kari Kapsch sorolta a legtöbb kihívást. Az átlagosnál is összetettebbnek és speciálisabbnak minősítette az öt ütemből álló projektet, amelynél magasabb műszaki elvárásoknak kellett megfelelniük. További kihívás volt, hogy időközben a szabványok is megváltoztak, folyamatosan kellett alkalmazkodniuk hozzá. A megrendelő egyéb, az egyszerűsítést és nagyobb felhasználói élményt biztosító kiegészítő funkciókat is kért. Speciális diszpécser- és incidenskezelő rendszert is megvalósítottak. A teljesen IP-technológián alapuló projektben nagyszámú partner vett részt, velük sem volt könnyű az egyeztetés.

A megrendelő MÁV részéről Vidra András főigazgató üdvözölte, hogy a projekt lezárásával végre elindulhat a MÁV adatátviteli rendszerének a megújítása is, ami már legalább tíz éve várat magára. Az ERTMS tényleges megvalósításához még szükség lesz az ETCS rendszerek kiépítésére is, amit már a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. szervez majd meg.

A főigazgató szerint maga az üzemeltetés is komoly nagy kihívás elé állítja a vasutat, fel kell nőni a feladathoz, nagyon nehéz ugyanis manapság ehhez értő elegendő számú kellően kvalifikált szakembert találni.

A témával hónapokkal ezelőtt részletesen foglalkozott egy akkoriban kiszivárgott minisztériumi belső előterjesztés alapján a 444.hu is. Az év elején készült dokumentum az internetes lap szerint lényegében a GSM-R rendszer magyarországi bukását dolgozza fel.

A NIF-nél és a Kapschnál már a második ütemre készülnek

A végül mégiscsak az eredeti szereplőkkel megvalósuló projekttel kapcsolatban lapunk számos kérdést tett fel a jelenlévőknek.  Nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora volt a késés, hanem, hogy mindezért mennyi kötbért kellett fizetnie a Kapschnak. Agárdi Ferenc, aki a NISZ-nél a szóban forgó projekt vezetője elmondta, hogy az eddig kétéves késésben az is szerepet játszott, hogy már a szerződéskötéskor egy éves késésben voltak, az eredetileg tervezett időpontokhoz képest.

Megtudtuk tőle, hogy eddig 900 millió forint összegben kötbérezték az osztrák kivitelezőt, de az még további kötbérösszegekre számíthat. Kérdésünkre, hogy a teljes ERTMS-hez még mennyi idő kell és mi lesz a két éve kilátásba helyezett második ütem pályáztatásával, Vidra András MÁV főigazgató az elsőre nem tudott konkrét dátumot mondani, de már folynak az ehhez szükséges munkálatok, többek között az új szerelvényeken már szerelik a mozdonyfedélzeti berendezéseket.

Ami a GSM-R második ütemének a tenderét illeti – jegyezte meg, ez a NIF feladata, a szükséges szakmai anyagok elkészültek, jóváhagyásra várnak. A tendert várhatóan decemberben, vagy januárban hirdethetik meg.

A Kapsch vezetőjétől azt kérdeztük, hogy a GSM-R projekt lezárásával mi lesz a magyarországi Kapsch leányvállalat sorsa. A hazai leánycégetet ugyanis hónapokkal ezelőtt lefelezték, a BusinessCom üzletágat az S&T vásárolta meg. Kari Kapsch elmondta, hogy még sok új lehetőséget látnak a magyar piacban, azt is remélik, hogy sikerrel pályázhatnak a második fázisra is. "Tisztában vagyunk vele, hogy nagy a verseny, de nem szeretnénk veszni hagyni a magyarországi cégnél felhalmozódott tudást" – válaszolta kérdésünkre.