Húszéves a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum (GIKOF). A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) szakosztálya néhány napja Veszprémben, az Országos Gazdaságinformatikai Konferencián ünnepelte a kerek évfordulót. A szakosztályt 2001-ben azzal a céllal hozták létre, hogy támogassa az üzleti alkalmazásokra és a gazdasági terület problémáinak informatikai támogatására fókuszáló kutatásokat és oktatási programokat.

Ünnep van...

És ha ünnep van, akkor elhangzanak köszöntő beszédek. Jelen esetben is ez történt (a rendező Pannon Egyetem és az NJSZT vezetői beszéltek), majd Honfi Vid, a 2019 évi rendezvény főszervezője átadta a konferencia vándortrófeáját a mostani konferenciát munkatársaival összehozó Kosztyán Zsoltnak, a Pannon Egyetem munkatársának (2020-ban a járvány miatt elmaradt a konferencia). A plenáris végén pedig Raffai Mária, a GIKOF leköszönő elnöke, még mindig az évforduló jegyében összegezte a szakosztály húsz évének tevékenységét és eredményeit, majd a tagság nevében külön oklevéllel köszönte meg Dobay Péternek és Gábor Andrásnak a két évtizedes vezetői munkájukat.

Az idei konferencia különös hangsúlyt fektet a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásaira, az üzleti szféra informatikai kihívásaira, az oktatási és munkamódszerekben széleskörűen alkalmazott on-line megoldásokra. A plenáris rész két előadása ennek a problémakörnek két aspektusával foglalkozott. A Subito AG vezető szoftverfejlesztője, Tóth Ferenc az otthoni munkavégzés tapasztalatairól beszélt, majd Racskó Péter tudományos tanácsadó (BCE Informatika Intézet) elemezte az interneten terjedő álhírek következményeit, veszélyeit.

Az Informatika és gazdálkodástudomány című szekcióban az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság elnöke, Bakacsi Gyula egyetemi tanár (BGE) osztotta meg vitaindító gondolatait azokról a gazdaságinformatika kutatási területekről, melyek kapcsolódhatnak az MTA bizottságának munkájához. A szekcióban az előadók elsősorban az informatika gazdasági hatásait elemezték, feltárva szerepét az egyes határterületeken. Volt szó többek között az információs rendszerek beágyazottságáról, ipar 4.0-érettségi modellekről, valamint a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsolatáról is.

Önálló szekció foglalkozott a Covid hatásával a digitális átalakulásra, a távmunkára, a változó képzési és munkavállaló igényekre. Magyar Melinda (BCE) a koronavírussal kapcsolatos webes tartalmak automatizált gyűjtésére, előkészítésére és elemezésére mutatott be módszert. A szekció konklúziója, hogy a nyilvánvaló kihívások mielőbbi megoldásokat követelnek. De a szervezeteknek további feladatuk, hogy azokat tartósan be is építsék a napi gyakorlatba.

Azért az üzlet az úr

A programot záró szekciók konkrét üzleti IKT megoldásokat mutattak be: volt előadás a felhő technológiák alkalmazási tapasztalatairól, az olaj- és gáziparág digitalizációjáról, a mezőgazdaság digitalizációs lehetőségeiről, az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó digitális megoldásokról, IoT technológiákhoz és megújuló energiához kapcsolódó innovációkról, valamint a blockchain technológia élelmiszerláncokban való alkalmazásáról. A szerteágazó témákban a beszélgetés folyamatosan visszakanyarodott az üzleti indoklás, üzleti modellek fontosságához.

Míg a konferencia első napja az alkalmazásokról szólt, a második nap a technológiák alkalmazására, modellezésre és algoritmusokra koncentrált. Bár ezen algoritmusok a legtöbb esetben láthatatlanok az üzleti és végfelhasználók számára, mégis rengeteg felhasználási helyen tudják javítani a feldolgozás sebességét és az ügyfélkiszolgálás minőségét.

A konferenciát záró beszélgetés a gazdaságinformatikus szakok pozicionálásának és fejlesztésének lehetőségeit vizsgálta. A beszélgetés felvezetőjeként Szabó Zoltán, a Corvinus gazdaságinformatikus szakjainak szakfelelőse mutatta be, milyen módon újul meg a képzés a munkaerőpiaci elvárások és a kimeneteli kompetenciák mentén. Szabó úgy látja, hogy a piacon most minden korábbinál nagyobb az igény olyan végzős hallgatókra, akik ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálták. Meleg Ágnes (Corvinus) saját kutatását ismertette a kompetenciamérés lehetőségeiről. Bemutatott olyan mérési eljárásokat, melyeket a szakok kompetenciamérési gyakorlatában is lehet alkalmazni.
 

Gazdaságinformatikusok egymás között, Veszprém, 2020. (Fotó: NJSZT)

Csáki Csaba (Corvinus) egy nemzetközi projekt eredményeiről számolt be. A projekt azt vizsgálta, hogyan lehet felépíteni egy olyan tantervet, amely az üzleti és informatikai ismereteket a vállalati architektúra menedzsment gondolkodási keretébe ágyazva ismerteti meg a hallgatókkal. Azt, hogy ennek a szemléletmódnak az érvényesítése miért fontos, Dobay Péter (Pécsi Tudományegyetem) fejtette ki. Mint mondta, a gazdaságinformatika fogalomrendszerében egyetértünk, ugyanakkor ezeknek a diszciplínáknak a leképeződése szakokra többféle formát is ölthet: többféle szak, modul, specializáció lehetséges, ugyanakkor fontos a közös alapelvek megtartása – melynek biztosítására kiváló lehetőség volt eddig is, és lesz a jövőben is a gazdaságinformatikai fórum.

A szekcióban hangsúlyosan előkerült a vállalati partnerek aktívabb bevonásának kérdése (projekttárgyak, szakmai gyakorlati helyek, vendégelőadások) valamint a tananyagok és oktatási tapasztalatok megosztása az egyetemek között.

A konferenciát követően a GIKOF új elnökséget is választott. A leköszönő Raffai Máriát Kosztyán Zsolt Tibor (Pannon Egyetem) követi az elnöki székben. Alelnöknek Szabó Zoltánt (BCE), elnökségi tagnak Borbásné Szabó Ildikót (BCE), Erdős Ferencet (Széchenyi István Egyetem), Honfi Vid Sebestyént (Milton Friedman Egyetem), Kő Andreát (BCE), Kruzslicz Ferencet (Pécsi Tudományegyetem), Lengyel Pétert (Debreceni Egyetem), Szabó Lászlót (BGE) és Tóth Ferencet (Subito AG.) választották.