Egyre több bank kísérletezik a gépi látás hasznosításával. Miközben az arcfelismerő és kamerás megfigyelő rendszerek alkalmazása világszerte (kivéve Kínát) éles vitákat generál a rendpártiak és a magánélet védelmében fellépő jogvédők között, az USA-ban egyre több bankban jelennek meg – egyelőre kísérleti jelleggel – olyan mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások, melyek segítenek az alkalmazottak és az ügyfelek megfigyelésében. A cél, hogy az alkalmazottak jobban dolgozzanak (munkaidőben a munkára koncentráljanak), az ügyfelek azt kapják, amiért jöttek, valamint hogy a bankok biztonságosabbak legyenek.
Nem mi kezdtük...
A bankok persze általában nem verik nagy dobra ezeket a kísérleteiket, tekintve, hogy a gépi látás megfigyelésre, arcfelismerésre történő alkalmazása túl sok vihart kavart az elmúlt pár évben (az Európai Unió MI-szabályozásának például hangsúlyos eleme a magánélet védelme). A viták azonban nem vették el a bankok kísérletező kedvét, derül ki a Reuters egy korábbi összeállításából.
A bankok persze mondhatják, és mondják is: "nem mi kezdtük". Mint a floridai City National Bank információbiztonsági főnöke mondta, az arcfelismeréssel feloldható telefonok a végfelhasználóhoz vitték a technológiát. És ha ott lehet, akkor egy bank miért ne használhatná? A floridai bank is éppen erre, ügyfél-azonosításra használná a gépi látást, hogy kiváltsa a nehézkesebb és kevésbé biztonságos hitelesítési eljárásokat. No meg arra is, hogy a bankfiókokban azonosíthassák a körözés alatt álló és a potenciális veszélyt jelentő személyeket.
A JPMorgan a videóelemző technológiákkal kísérletezik, a Wells Fargo pedig egy rejtélyes csalásmegelőző rendszert fejleszt, ami állítólag szintén gépi látáson alapul. Van olyan bank is, ahol MI-alapú videomegfigyelő rendszer riasztja az alkalmazottakat, ha kinyílik a széf ajtaja, vagy valami más rendellenességre utaló esemény történik a fiókban.
Ez azonban vékony jég, figyelmeztet az IP-kamerákat gyártó Axis egyik vezetője, Fredrik Nilsson, aki szerint erős negatív hatása lehet a gépi látásra épülő megoldások bevezetésének. A vállalatoknál sok helyen használnak IP-kamerákat a biztonság (behatolásvédelem, munkavédelem) növelésére. Nincs olyan bank, ahol ne rögzítenék kamerával legalább az ügyféltérben az eseményeket. De abban a pillanatban, hogy belép az MI, az arcfelismerés, a videoelemzés, minden megváltozik.
Az Amazontól akarnak tanulni
A JPMorgan két éve indított egy kísérleti fejlesztési projektet a számítógépes látás alkalmazására. Kezdetben csak az volt a cél, hogy egy saját fejlesztésű, MI-alapú szoftverrel elemezzék a fiókokban készült felvételeket, hogy optimalizálhassák a fiókok folyamatait. Feltárták például, hogy a férfiak és a nők hogyan mozognak a különböző banki terekben, mennyi ideig hajlandók sorban állni. De az alkalmazottakat is figyelték, például hogy melyik munkafázist mennyi idő alatt végzik el, mennyi az üresjárat két ügyfél között stb. Az arcfelismerés is szerepelt a projektben: a kísérletbe beleegyező ügyfeleket abban a pillanatban azonosították, amikor beléptek a bankfiókba.
A bank fejlesztői az Amazon pénztár nélküli boltjait is tanulmányozták, ahova a vevő csak besétál a fejlett megfigyelési technológiájával rendelkező boltba, leveszi a polcról az árut, az Amazon rendszere pedig az ellenértékét a hitelkártyájáról... (Az Amazon MI-alapú megfigyelő rendszerei meglehetősen ellentmondásosak.)
Az amerikai bankok kísérletei azért is érdekesek, mert világszerte elég nagy az ellenállás az arcfelismerésre épülő megfigyelési rendszerekkel szemben. Az alkalmazásuk körül zajló vita az amerikai Kongresszusig jutott. Ha viszont egy olyan szigorúan szabályozott iparágban, mint a bankszektor elfogadnák a használatát, az valószínűleg ismét ajtókat nyitna meg a technológia előtt.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak