Jövő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindítja az eÁFA-rendszert, amiatt átalakul a bevallás folyamata is. A bevezetés jogszabályi hátterét az elfogadás előtt álló őszi adócsomag teremti meg.

A szolgáltatás bevezetését eredetileg 2021-re tervezték. A halasztás azonban nem csak azt jelentette, hogy a koncepciót eltették a fiókba jobb időkre, hanem az azóta eltelt években továbbfejlesztették. (A fejlesztés a 2017-ben meghirdetett korszerűsítési programba illeszkedik, melyek célja többek között a valós idejű, papírmentes szolgáltatások kialakítása.)

A rendszer hónapok óta tesztelik kiválasztott piaci szereplők, és a következő hetekben fokozatosan megnyitják az adózók szélesebb köre előtt is. Élesben 2024-es adóévtől működik, azaz élesben februárban vizsgázik a rendszer, olvasható a Grant Thornton nemzetközi üzleti és adó-tanácsadó közleményében, amelyben összefoglalják, mire kell felkészülniük a vállalkozásoknak.

A fejlesztés legfontosabb célja, hogy:
● automatizálja az ÁFA-bevallások előkészítéséhez és beküldéséhez kapcsolódó folyamatokat;
● csökkentse a hibás bevallások arányát, ezáltal egyszerűsítse az ellenőrzést, és kevesebb ellenőrzésre is legyen szükség;
● csökkenjen Magyarországon az ÁFA-rés.

Az új rendszerhez a hazai vállalkozások mellett bárki hozzáfér, aki Magyarországon adóköteles tevékenységet végez. Első lépésben használata opcionálisan lesz, azaz megmarad a jelenlegi, hagyományos ÁFA-bevallási eszköz (ÁNYK), de az adóhivatal nem titkolt célja, hogy idővel utóbbit kivezeti, és csak az eÁFA rendszert lehet használni, hívja fel a figyelmet Kóczé Péter, a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője.

Jó lesz a NAV-nak, és a vállalkozásoknak is

Az adóhatóság a rendszertől azt várja, hogy hatékonyabb és pontosabb lesz az ÁFA beszedése. Emellett még nagyobb rálátást kap az adózási szempontból releváns gazdasági tranzakciókra a bővülő data lake-jén kerszetül. Hasonló volt cél az online számla-adatszolgáltatás kötelezővé tételével, valamint a pénztárgépek NAV-rendszerekkel történő közvetlen összekötésével vagy a vámhatározatok nyilvántartásának kiépítésével is.

Az eÁFA-hoz két módon lehet kapcsolódni. A kisebb adózók igényeihez fejlesztettek egy webes portált. A portálon keresztül férhetnek hozzá az aktuális időszakra vonatkozó ÁFA adataikhoz, és módosíthatják, kiegészíthetik a tranzakciós adatokat. Elérhető lesz a felületen egy valós időben frissülő, tájékoztató jellegű ÁFA-pozíció is.

Nagyobb adózók M2M kapcsolaton keresztül is használhatják a rendszert. Mivel az ilyen szervezetek jellemzően a meglévő könyvelő vagy vállalatirányítási rendszereikben készítik az ÁFA-bevallásukat, az M2M kapcsolat egyszerű adatcserét biztosít a vállalati és eÁFA rendszer között.

Mindkét felületen dinamikusan futtathatók számlaszintű ÁFA-analitika vizsgálatok, és elérhető lesz az adóhivatal által kiajánlott bevallástervezet. Utóbbit vagy egyszerűen elfogadják, vagy újabb analitika feltöltésével újraszámoltathatják az adóhivatallal. A NAV kialakított egy sztenderd adó-kódkatalógust, hogy a cégek az alapján végezzék el az analitika sorok besorolását.

Az eÁFA-ban lesznek előre meghatározott, de testre szabható (és úgy menthető) lekérdezésekkel támogatott analitikai eszközök, melyekkel a bevallás még a benyújtás/elfogadás előtt ellenőrizhető, az esetleges hibák és eltérések kiszűrhetők. Az M2M rendszer interfésze pedig számtalan paraméterezhető és programozható lekérdezési lehetőséget kínál a könyvelő programok és vállalatirányítási rendszerek számára.

Az adóhivatal automatikusan kiértékeli a vele megosztott ÁFA-analitikákat. Vizsgálja formátumukat és struktúrájukat, valamint a benne szereplő adatokat és a közöttük fennálló összefüggéseket egyaránt. Az analitikában szereplő adatokat összevetik azok forrásával, a NAV adattóban szereplő bizonylatokon szereplő adatokkal is – hangsúlyozza Kóczé.

Az eÁFA-t választó adózók mentesülnek a belföldi összesítő jelentések (M-lapok) elkészítésének kötelezettsége alól. A rendszer induláskor nem támogatja az önellenőrzéseket, ezt csak 2025 elejére ígérik.