A Bank of England Rishi Sunak pénzügyminiszter felkérésére megvizsgálja a brit központi bank által kibocsátott digitális fizetőeszköz (CBDC) bevezetésének lehetőségét, amelynek egyik célja az új kriptopénzek által teremtett kihívások kezelése lenne, egyesítve az állami fiat pénzek és a blokklánc alapú digitális pénzek megfelelő tulajdonságait. Az egyesült Királyság ezzel csatlakozik azon országok sorához, amelyek tesztelni kezdik a jegybanki digitális valuta megvalósítását, még tovább csökkentve vele az amúgy is csökkenő arányú készpénzhasználatot.
Sunak a Twitteren a "britcoin" elnevezéssel viccelődött, bár a CDBC nem egészen ugyanaz a műfaj, mint a hivatkozott bitcoin: legelsősorban nem egy decentralizált modellre épül, és nem is próbálja meg kiszorítani a kereskedelmi bankokat. Az angol font digitális változata lehetővé tenné azonban a magánszemélyek és a cégek számára is, hogy közvetlenül a jegybanknál vezessenek számlát. Ez nyilvánvalóan megváltoztatnná a hagyományos pénzintézetek szerepét is, amelyek a számlavezetéstől méginkább a hitelezés felé fordulnának.
Mivel pedig a fizetőeszközt az állam bocsátja ki, annak használata során teljes anonimitásról sem lehet szó – szemben a készpénzzel, és összehasonlítva mondjuk a kártyás fizetésekkel. A jegybanki forrásokhoz viszont pillanatnyilag csak a kereskedelmi bankok férnek hozzá, amit az új megoldás lényegesen kiszélesítene, felpörgetve a hazai és nemzetközi fizetéseket, és a várakozások szerint mérsékelve a pénzügyi stablitásra vonatkozó kockázatokat is. A Bank of England közlése szerint persze még arról sem született döntés, hogy egyáltalán be kell-e vezetni ilyesmit az Egyesült Királyságban, mindenesetre vizsgálják a dolog szabályozási feltételeit.
Van, ahol már tényleg alig használnak készpénzt
A britek mellett egyre többen vágnak bele ténylegesen a jegybanki digitális valuta megvalósításába. Kína egyértelműen élen jár ezekben a törekvésekben, miután már 2014 óta zajlik náluk az e-jüan fejlesztése. Ahogy néhány nappal ezelőtt írtuk, a kínai központi bank az eddigi négy nagyváros után nemsokára újabb településekre is kiterjeszti a kriptopénz tesztjét, amit a kibocsátási és disztribúciós mechanizmusok alapján kompatibilisnak lát a meglévő pénzügyi rendszerrel, és minimális hatásokat vár tőle a bankszektor megszokott működésére.
A svéd Riksbank 2017 óta dolgozik az e-korona projekten, tavaly év elején pedig az amerikai központi bank szerepét betöltő FED kormányzótanácsának egyik tagja beszélt arról, hogy komolyan vizsgálják egy digitális valuta kibocsátásának lehetőségét. A FED ennek alapján komoly aggodalommal figyeli a digitális fizetési rendszerek és eszközök terén elharapódzó magánkezdeményezéseket, amelyek jelentős része a pénzügyi rendszer szabályozási keretein kívül működik. A bevezetések egyébként szorosan összefüggnek a készpénzforgalom alakulásával: ebben a tekintetben Kína is jól áll, de a svédeknél például már tavaly is 2 százalék körül volt a készpénzes tranzakciók aránya, míg az USA-ban még bőven 30 százalék fölött állt.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak