Élénk a kereslet az ultra nagy felbontású (ultra-high definition – UHD) televíziók iránt. Vonzó a 4K, a széles látószög (WCG), a nagy dinamikatartomány (HDR) stb. Miközben a hagyományos LCD TV-k piaca pang, az UHD tévéké száguld, utóbbiakból az idén a tavalyinak várhatóan a kétszerese, mintegy 40 millió készülék talál gazdára a világon. 2016-ban pedig a világ lapostévépiacán eladott berendezések 40 százaléka lesz majd UHD – állítja legfrissebb előrejelzésében az IHS.
Esik az UHD panel ára
Az amerikai cég elemzői szerint hatalmasat nőtt a tévégyártók körében az UHD panelek iránti kereslet, mivel ezek alkalmasabbak a nagyobb képernyőjű készülékek gyártásához. A vevők is felismerték, hogy a megnövelt pixelsűrűség jobb képélményt ad. Ehhez azonban az is kellett, hogy drasztikusan visszaessen a TV-panelek ára, ami meg főleg a kínai gyártók jelentős kapacitásbővítésének köszönhető.
Az UHD tévék iránti kereslet látványos megélénkülése jelentősen szűkítette a különféle képernyőtechnológiák közötti árkülönbözetet is. Az 55 hüvelykes UHD LCD kijelzők átlagára szeptemberben 255 dollár volt, azaz mindössze 11 százalékkal voltak drágábbak, mint a kisebb tudású full HD-s változat. Az UHD-k átlagára ugyanakkor 30 százalékot esett az egy évvel korábbihoz képest. Emiatt a kutatók azt prognosztizálják, hogy jövőre további 67 százalékot bővülhet az UHD panelek iránti kereslet, az értékesített volumen elérheti a 67 millió darabot.
Kínai gyártók jelentős (ön)kormányzati hátszéllel
Bár a hagyományos TFT LCD kijelzők gyorsan kommercializálódnak, áruk zuhan, és a rajtuk lévő haszon egyre kisebb, a kínai gyártók nem állnak meg. A helyi önkormányzatok aktív pénzügyi ösztönzőinek hatására továbbra is hatalmas ütemben bővítik a gyártókapacitásukat: az IHS 2010 és 2018 közötti időszakra évi átlagos 40 százalékos bővüléssel számol.
Az évtized elején a kínai cégek mindössze 4 százalékát adták a globális TFT kapacitásnak. 2018-ra azonban már Kína lesz a flat panelek legnagyobb előállítója, részesedése eléri a 35 százalékot. A bővülés dinamikáját jól jelzi a legnagyobb egyedi kínai gyártó, a BOE Technology Group, amelynek kapacitása az utóbbi években átlagosan 44 százalékkal bővült évente. A kínai céget 2018-ban már csak az LG és a Samsung előzi meg ezen a piacon.
Ezzel párhuzamosan a piacot eddig meghatározó japán, dél-koreai és tajvani gyártók egyre inkább a legkorszerűbb képernyő-technológiákra fókuszálnak. A TFT-panelek gyártása ezekben az országokban alig növekszik, 2010 és 2018 közötti időszakra éves átlagban kevesebb mint 2 százalékos bővüléssel számol az IHS. Aki teheti, szabadulna is a TFT-gyártástól. Mint nemrégiben megírtuk, a Sharpot egyenesen csődközeli állapotba vitte egyik ilyen nagy beruházása, ezért most vevőt keres erre az üzletágára. A lehetséges vevői között kínai cég is szóba jöhet.
A kínai gyártóknál van is fogadókészség. Sorra jelentik be az újabb üzemekkel kapcsolatos terveiket. Ezt a pekingi kormány több okból is előszeretettel támogatja: előmozdíthatja a gazdaság átállását a fejlettebb technológiájú gyártásra, javíthatja a belföldi ellátást, és egyben hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.
A helyi önkormányzatok közvetlenül nyújtanak termék- és technológiai szubvenciókat, de bábáskodnak vegyes vállalatok alapítása körül, és számos egyéb közvetlen módon is támogatják az új beruházásokat: gyárterületet, adókedvezményt adnak stb.. Abból indulnak ki, hogy az új gyártókapacitások növelik az adóbevételt. az önkormányzati földterületek értékét, a foglalkoztatottságot, azaz összességében élénkítik a helyi gazdaságot.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?