Volt idő, amikor még a japán cégeknek is jól ment az üzlet a lapos kijelzők LCD-, plazma panelek piacán, illetve a rájuk épülő tévébizniszben. Közülük is az élen járt a Sharp, amely nagy összegeket fektetett mind a technológia fejlesztésébe, mind a gyártásba. A kétezres években például 10 milliárd dollárt költöttek egy újabb gigakapacitású gyár építésére Japánban. A Sharp már csak azért is ezt a kijelzőtechnológiát nyomta, mert fejlesztőinek oroszlán része volt annak a megszületésében.

Kevésnek bizonyultak az eddigi kényszerlépések

Voltak elemzők, akik óva intették a megaberuházástól a céget. Pedig akkor még nem tűnt úgy, hogy a panel- és tévégyártás a következő években áttolódik Dél-Koreába és Kínába. Amikor mutatkoztak az első negatív jelek, az üzletben érdekelt japán cégek még az egymással történő együttműködésben látták a kiutat. Az is felmerült például, hogy a Sharp és a Sony összehoz valami közöset ezen a területen, ám ebből végül nem lett semmi.

Aztán jöttek a kényszerlépések. Három éve válságstábot hoztak létre, hogy megoldást találjanak a problémára, akkor elsősorban a drasztikus leépítésekben reménykedtek. Ez komoly lépés volt, mivel a vállalat az 50-es évek óta nem kényszerült tömeges elbocsátásokra. Aztán részlegesen kiszállt a tévés üzletből, ami elsősorban az európai és az amerikai piacot érintette. (Erről nemrégiben számoltunk be a Sharp ugyancsak átalakulóban lévő magyarországi jelenléte kapcsán.)

És persze ott voltak a pénzügyi mentőcsomagok, amelyekből az elmúlt három évben kettő is jutott a cégnek. A legutóbbit ,1,7 milliárd dollárt májusban kapta a Sharp a bankoktól, amelyek most komoly nyomás alá helyezték, hogy hónapokon belül találjon vevőt, aki részben vagy egészében hajlandó megvásárolni a gyengélkedő LCD üzletágát.

A cég egészét veszteségbe viszi az LCD-gyártás

A július-szeptemberi negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 86 százalékkal zuhant a Sharp üzemi eredménye, köszönhetően az okostelefon-kijelzők drasztikus árcsökkenésének és a készletek lassú felszámolásának. Az LCD divízió negyedéves üzemi vesztesége 12,7 milliárd jen (kb. 105 millió USD) volt, ami több mint az egyharmada az egész évre jósolt 30 milliárdos mínusznak, holott eredetileg idénre már 45 milliárdos (374 millió USD) profitot jeleztek előre.

A napokban Kozo Takahashi elnök-vezérigazgató azzal igyekezett lecsillapítani a hitelezői kedélyeket, hogy néhány szóba jöhető céggel már el is indultak a tárgyalások. A tárgyalásokról és az eladás várható időpontjáról azonban nem árult el semmit. Annyit azonban nyomatékosított, hogy egyelőre nincs napirenden, hogy közvetlenül a Sharpba keressenek befektetőt.

A Reuters információi szerint az LCD biznisz potenciális vevői között van a tajvani Hon Hai Precision Industry Co., amely az üzleti életben Foxconnként ismert. A szerződéses elektronikai nagyvállalat, amely Komáromban is rendelkezik gyártói kapacitásokkal,  egyaránt érdekelt abban, hogy az üzletágat részlegesen vagy a teljes egészében megvegye. A cégnek jelenleg 37,6 százalékos részesedése van a már említett gigakapacitású LCD-komplexumban. Hírek szerint egy állami támogatású befektetési alap, az Innovation Network Corp. is fontolgatja, hogy vagy közvetlenül a Sharpba szállna be, vagy felvásárolva a Sharp LCD üzletágát, és azt összevonná a rivális Japan Display Inc. céggel.

Szakértők szerint a Foxconnak jól jönne a Sharp szakértelme a csúcskategóriás LCD panelek területén, ott ahol egyébként a japán cégnek már több mint 30 éves a tapasztalata. Egyelőre az előbbi változatot nem nagyon támogatja a japán kormány, az utóbbinál pedig trösztellenes aggályok léphetnek fel főleg Kínában. A Sharp és a Japan Display Inc. a kis- és közepes méretű panelek piacának együttvéve a harmadát fedi le.