Jól bírják a terhelést a hálózatok – állítják lapunknak az országos lefedettséggel bíró hazai mobilszolgáltatók, akik szerint a hálózataik finomhangolásával megoldható volt a megnövekedett felhasználói igény kielégítése.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan kényszerültek otthoni munkavégzésre. Azt azonban a KSH jóvoltából elég pontosan tudjuk, hogy március 16-án a távoktatásra áttérés mintegy 1,5 millió diákot érintett: 285 ezer egyetemistát, közel félmillió középiskolást és kb. 720 ezer általános iskolást. A hálózatterhelés szempontjából ők azért érdekesek, mert az iskolában jellemzően csak időszakosan használnak internetet – videócset-alkalmazásokat például valószínűleg egészen ritkán –, míg most lényegében azokon keresztül folyik az oktatásuk. Ezzel szemben a távmunkára kényszerülő felnőttek jellemzően a munkahelyükön is intenzív nethasználók voltak, azaz a terhelésnek csak a földrajzi helye változott.

Ezekből az előfeltevésekből kiindulva kerestük meg a Magyar Telekomot, a Telenort és a Vodafone-t kérdéseinkkel. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a márciusi helyzethez képest volt-e jelentős változás a felhasználói szokásokban, illetve hogy magukat a szolgáltatókat milyen kihívások elé állította a koronavírus-járvány.

Nem az adatforgalom ugrott nagyot

Ami a mobilnetet illeti, a Magyar Telekom és a Telenor 30 százalékos növekedésről, a Vodafone átlagosan 20-25 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Ezek minden szolgáltatónál az otthoni munkavégzésnek, a videós platformra került oktatásnak, valamint az intenzívebb streamingnek köszönhető. A Vodafone mérései szerint az operatív törzs és a miniszterelnöki tájékoztatók idején a forgalomnövekedés 50 százalék fölötti (a vészhelyzet bejelentése előtti forgalomhoz viszonyítva). A tájékoztatók forgalomnövelő hatásáról a Telenor is beszámolt.

A forgalmat amúgy maguk a szolgáltatók is gerjesztik a különböző ajándék adatcsomagjaikkal, amiket vagy automatikusan (pl. Telekom), vagy regisztráció után (Telenor, Vodafone) lehet igénybe venni. (Felhasználói viselkedés szempontjából érdekes lenne azt is megvizsgálni, hogy a felhasználók azt a csomagot használják ki nagyobb mértékben, amiért el kell végezni legalább egy regisztrációt, vagy azt, amit automatikusan elérhetővé tesznek számára.)

A szolgáltatók válaszaiból az az érdekes tendencia is kiderült, hogy közel sem az adatforgalom ugrott meg a legnagyobb mértékben, hanem a beszélgetés. A Magyar Telekom azt írta, hogy a mobil hangban kb. 45 százalékos, a vezetékes hangforgalomban pedig 75 (!) százalékos növekedés után stabilizálódott a forgalom. Hasonló adatot írt a Vodafone is: a vészhelyzet kihirdetése után 50 százalékkal ugrott meg a mobil hangforgalom, majd 45 százalékon stabilizálódott. A Telenor erre vonatkozóan pontos adatot nem adott, de szintén a híváskezdeményezések számának és az egyes hívások hosszának növekedését mérte.

Majd egyszer az is kiderül, mennyivel költöttünk többet

Teljesen általános, hogy kevesebb a napi eseti internethasználati csúcs, a hálózati terhelés ugyanis már a délelőtti órákban is magas, ráadásul a le- és a feltöltési is – a csúcs korábban inkább az esti órákra tevődött. Mint a Telenor írta, a változás mögött részben a vállalatok kényszerű és gyors digitalizációja áll (pl. távmunka). Ez az üzleti előfizetésekre is érzékelhető hatással van. A Telenor üzleti ügyfelei körében jelentősen nőtt a mobilinternet-forgalom, az elmúlt egy hónapban az üzleti előfizetők több mint dupla annyi mobilinternetet vásároltak, mint tavaly ebben az időszakban.

A Magyar Telekomnál az üzleti előfizetőknél márciusban 16 százalékos adatforgalom-növekedés mértek, ez áprilisban már 25 százalék lehet. Az üzleti ügyfeleknél is nagyobb volt az igény a beszélgetésre: a mobilhang-forgalom márciusban 32 százalékkal nőtt.

Rákérdeztünk a szolgáltatóknál, hogy a válsághelyzet idejére adott ajándék mobilkeretek milyen mértékben használják ki az előfizetők, illetve váltottak-e nagyobb csomagra megnövekedett igényeik miatt.

Erre választ ugyan nem kaptunk, de az minden szolgáltató kiemelte, hogy milyen díjmentes extra adatcsomaggal (esetenként percdíjjal) segíti ügyfeleit. mint már fentebb említettük, ebben a szolgáltatók eltérő stratégiát képviseltek. A Telekom (és a T-Systems) automatikusan aktiválta, a Telenornál és a Vodafone-nál az ügyfelek aktiválhatták (illetve a Vodafone a 65 éven felülieknek adott 100 percet automatikusan bekapcsolta). A szolgáltatók sajnos nem részletezték az ajándék gigák és percek kihasználtságát, bár a felhasználók elégedettségéről beszámoltak. A megnövekedett kommunikációs igény ugyanakkor a tarifák választásában még nem tükröződik – Telenor legalábbis azt írta ezt firtató kérdésünkre, hogy az elmúlt másfél hónapban nem tapasztaltak tömeges tarifaváltást.

Alapvetően rendben vannak a hálózatok

A hálózatok terhelhetőségét illetően a szolgáltatók bizakodóak, válaszaikból úgy tűnik, a hálózataik kellően robusztusak ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe a szolgáltatásbiztonság. Bár a mobilhálózat alapvetően "békeidőre" van tervezve – írta például a Telenor –, vannak benne kapacitástartalékok. A szolgáltató azt tartotta a legnagyobb kihívásnak, hogy a mobilhasználat koncentrációja a mindennapokhoz képest földrajzilag eltérő területeken alakult ki, azaz ott visszaesett a forgalom, ahol a korábban hétköznapokban magas volt, ahol viszont korábban alacsony volt, ott megnőtt. Ezt finomhangolással azonban sikerült orvosolni, országosan több mint 150 esetben végeztek ilyen hangolást a szolgáltató szakemberei. Ettől függetlenül folyamatosan vizsgálják, hogy van-e szükség a kapacitás bővítésére.

Lényegében ezt válaszolta a Magyar Telekom is. Mivel a helyzet percről percre változik, folyamatosan monitorozzák hálózatot a kapacitások megfelelő kezelése és lehetséges bővítése érdekében, lehetséges bővítése érdekében. Ebbe a hálózati beszállítókat is bevonják.

A Vodafone ezzel a kérdéssel kapcsolatban szűkszavú volt. Válaszukból azonban kiderül, hogy figyelik a forgalom jellegét (munka, oktatás, játék, streaming stb.), és ha valahol szűk keresztmetszet keletkezne, akkor priorizálnak, hogy elsőbbséget biztosíthassanak a hatóságok munkájának, a digitális oktatásnak, illetve az otthonról történő munkavégzésnek. Ilyen priorizáló beavatkozásra azonban egyelőre nem volt szükség.