Számos kísérlet folyik azzal kapcsolatban, hogy a szenzorokat olyan képességekkel ruházzák fel, amelyek az ember számára lehetetlenek. Ilyen terület a falakon átlátás is, amivel kapcsolatban egy amerikai kutatócsapat jelentkezett komoly áttöréssel.
Aki bújt, aki nem...
Gyorsan és a környezeti zavaró tényezőktől nem zavartatva dolgozik az a lézeres kamerarendszer, melyet több egyesült államokbeli egyetem kutatói fejlesztettek. A projektről az Optica nevű tudományos szaklapban számoltak be részletesen. A szenzort mélytanuló algoritmust segíti abban, hogy könnyedén bekukkantson például egy sarok mögé.
A rendszer egyszerűsített működési modellje
A módszer lényege, hogy a lézer első körben egy olyan felületre irányul, ahonnan visszaverődve az eredetileg nem látható tárgyra vetül a nyaláb. Ezt követően a kamera azt figyeli, hogy onnan hová verődik tovább a fénysugár. A visszaverődő mintázatot aztán a mesterséges intelligencia veszi kezelésbe, és némi gondolkodás után kitalálja, mi is lehet a sarkon túl.
A neurális hálózatot a foltkép térbeli korrelációinak elemzésére trenírozták, hogy az képes legyen megbecsülni a rejtett tárgyról visszatükröződő fény mennyiségét, ami elvezet hogy össze tudja állítani a vázlatát. A képalkotó rendszer kipróbálására a kutatók egy centiméteres betűkből és számokból álló feliratot helyezett el egy sarok mögött, a kamera pedig a 80 centire lévő falszakasz letapogatásával igyekezett kitalálni a feladványt. Ilyen sikerrel:
Az eredeti kép (a) és a végső változathoz (d) vezető stációk
A fejlesztés jelenlegi állapotában azonban komoly limitációkkal működik. Az egyik legnagyobb megoldandó probléma a szűk, mindössze néhány centiméteres "látási" tartomány. Azaz a rendszer képes elboldogulni egy házszámmal, vagy egy rendszám leolvasásával, de attól egyelőre messze vagyunk, hogy embereket vagy éppen autókat tudjon valós időben azonosítani a lézeres kamera.
Sok helyen bevetnék
Pedig az említett dolgok nagyon jól jönnének mondjuk az önvezető autók esetében, amelyek így haladás közben képesek lennének a sarkon túl elhelyezkedő tárgyak, személyek érzékelésére is. Értelemszerűen ezzel még biztonságosabbá lehetne tenni a robotpilóta működését.
A kutatócsapat viszont bízik benne, hogy ez is megoldhatóvá válik. Az ötlet az, hogy a hasonló területen már meglévő projekteket ötvöznék a saját rendszerükkel. Előbbiek között ugyanis már bőven van olyan, amely képes nagyobb tárgyakat is érzékelni, ám ezt jellemzően nagyon alacsony felbontásban érik el. A technológiák ötvözésével azonban tehetnek egy újabb lépést a gyakorlati felhasználás irányába.
Ami a felhasználási területeket illeti, egyáltalán nem csak a közlekedés számára lehet érdekes a projekt. A lehetséges érdeklődők között említhető a hadsereg, az orvostudomány, vagy éppen az űrhajózás. Például az égitesteket, meteorokat vizsgáló szondák egy ilyen rendszer birtokában képeket rögzíthetnének kráterek, barlangok belsejéről is.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak