Az ismert nagy kibervédelmi cégek jelentéseiből, statisztikáiból jól nyomon követhető: az Európai unió tagállamai egyre inkább a kibertámadások frontvonalába kerülnek. Ennek részben az az oka, hogy az Egyesült Államokban működő szervezetek – a vállalatok és a különböző szintű kormányzati intézmények egyaránt – a védekezésben hajszálnyival előrébb járnak. Miután saját bőrükön kellett megtapasztalniuk a kibervédelem hiányosságainak hatását (gondoljunk a Colonial Pipeline vagy a JBS elleni támadásra), a védekezés koordinálása elnöki szintig jutott.
Első lépés: ismerjük fel a veszélyt
A magyar vállalkozások is egyre inkább célponttá válnak. A védekezés első lépése egyfajta általános biztonságtudatosabb szemlélet kialakítása: elérni azt, hogy a terület döntéshozóinak véleményét, utasításait, szabályzatait minden érintett vegye komolyan. De ha a biztonságtudatos szemlélet meg is szilárdul, van egy másik égető probléma: a szakemberhiány.
A piacon kevés a jó, felkészült és szabad szakember. Emiatt a szükséges belső kompetenciák felépítése nagyon megdrágult. A legjobb helyzetben azok a nagy nemzetközi nagyvállalatok vannak, melyek gyakran az IT-biztonságot (ahogy az IT legtöbb területét) is központosítva kezelik. Ez azt jelenti például, hogy egy magyar leánycég csak a vállalat egyik nemzetközi központjában levő, erősen, IT-biztonsági csapattal és fejlett eszközökkel védett internetkijáratán keresztül jut internethez.
Az országban működő cégek, nagy szervezetek többsége azonban saját erőforrásokra támaszkodik. A szakemberhiány (és drágaság) miatt azonban gyakorta a biztonsági területet is az (amúgy is leterhelt) IT-ra testálják. Ez logikailag sem a legjobb döntés (az IT megalkotja azt a biztonsági szabályzatot, majd szigorúan ellenőrzi, hogy ő maga betartja-e...), és egészen biztos, hogy nem a biztonsági szint javulása irányába mutat.
Vegyen inkább kölcsön...
Pedig van jobb megoldás: a biztonsági piac egyre inkább elmozdul a menedzselt biztonsági szolgáltatások irányába. A MarketsandMarkets nemzetközi piackutató októberi jelentése a teljes piacot (beleértve a menedzselt IAM, SIEM, firewall és MDR szolgáltatásokat) idén közel 23 milliárd dollárra becsüli. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a kutatók olyan növekedési dinamikát látnak, amely alapján ez a piaci szegmens 2026-ban már meghaladja a 43 milliárdot. A növekedés mellett szintén általános trend, hogy az ilyen szolgáltatásokat már nem csak közvetlenül a biztonsági cégek nyújtják, hanem más, például telekommunikációs szolgáltatók is.
A Telenor ennek a trendnek a jegyében kínál a nagyvállalatok biztonsági területen tapasztalható bottleneck problémáira (kompetenciahiány, drága eszköz és drága szakértői gárda) megoldást: menedzselt szolgáltatás formájában nyújt nagyvállalati szintű biztonságot. Ami az árat illeti, az ajánlat impresszív: egy IT szakember bérének töredékéből kap egy csúcs tűzfalat. Az ügyfél nem csak magát a hardvert és a rajta futó szoftver frissen tartását kapja meg beruházás nélkül, hanem a Telenor biztosítja az alapvető üzemeltetési feladatok ellátását is. Ebbe beletartozik a logok rendszeres elemzése éppúgy, mint egy alapszintű, de 24 órás felügyeletet biztosító SOC (Security Operation Center) fenntartása. A szolgáltatás kiegészül egy szakemberek által nyújtott támogatással is: az ő feladatuk, hogy megválaszolják az ügyfél felmerülő szakmai kérdéseit.
Ebben a Telenor partnere a 4iG, amely a szolgáltatás szakmai hátterét biztosítja.
Biztonságot?! Telekom cégtől?!
Ha hagyományos keretekben gondolkodunk, talán jogos lenne a kérdés: mit keres egy telekommunikációs cég ezen a piacon. De ha belátjuk, hogy ezeknek a szolgáltatóknak jelenleg is az a feladata, hogy biztosítsák ügyfeleik internet- vagy adatkapcsolatát, már logikusabbnak tűnik, miért vezet be a Telenor egy ilyen szolgáltatást. A tűzfal a hálózatok határát védi, valójában szervesebben kapcsolódik a telekommunikációs csatornához, mint a szűken vett vállalati IT-hoz. Nem véletlen, hogy már a magyar piacon is megfigyelhető, hogy a komoly üzleti telekommunikációs szolgáltatók portfóliójának részévé vált a tűzfalszolgáltatás.
Ebből következően logikus döntés az is, ha egy vállalat ezt a feladatot nem egy third party biztonsági szolgáltatóra, hanem arra a telekommunikációs szolgáltatóra bízza, amellyel már kialakította a partneri együttműködés kereteit. Ez amellett, hogy növeli a bizalmat, egyszerűsíti a megállapodást és az SLA-k kialakítását – sőt anyagilag is előnyösebb lehet.
A Telenor menedzselt tűzfal szolgáltatásával olyan eszközt biztosít ügyfeleinek, amely ma már nélkülözhetetlen a zökkenőmentes üzletmenethez (szép magyar szóval: üzletmenet-folytonosság). Számtalan hazai vállalatot ért támadás bizonyítja ugyanis: a biztonsági kockázatok folyamatosan nőnek, és ma már elengedhetetlen, hogy ezt a vállalatok hatékonyan kezeljék.
Erre kínál a Telenor a szakterület specialistájával, a 4iG-vel együttműködésben világszínvonalú szolgáltatást kedvező áron. A részletekről itt érdeklődhet.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak