Több adó, több elosztható forrás, nagyobb mozgástér... Cserébe csupán összehangolt kormányzati intézkedések kellenének a digitális gazdaság fejlesztésének segítéséhez.

Öt év után ismét elkészítette az IVSZ azt a kutatását, amely a digitális gazdaság súlyát vizsgálja a magyar nemzetgazdaságban. A kutatási eredményeket, akárcsak 2015-ben, Both Vilmos ismertette, csak míg öt éve a Századvég digitális üzletágának vezetőjeként, idén már az IVSZ elnökségi tagjaként. Mint ismertetéséből kiderült, a kutatás célja annak bizonyítása, hogy a digitális gazdaság erősítése és a fejlesztési erőforrásoknak a digitális gazdaságba történő allokálása a multiplikátor hatásokon keresztül versenyképesebbé, válságállóbbá és hatékonyabbá teszi az egész nemzetgazdaságot, ami jó az államnak (nagyobb adóbevételek, még több fejlesztési forrás) és jó a polgároknak (javuló életminőség).

Nem lobbianyagnak készült (de, nagyon is)

A Microsoft támogatásával elkészített kutatás bemutatóján Laufer Tamás IVSZ-elnök külön kiemelte: nem lobbianyagot készítettek. A részletek ismertetéséből aztán kiderült: nagyon az lett a végeredmény. A tanulmány kimondva-kimondatlanul annak bizonyítására szolgál, hogy ma már csakis a digitalizációs célok mentén érdemes bármibe fektetni, legyen az oktatás, egészségügy, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás. Olyan összehangolt kormányzati digitalizációs programra van szükség, amely kiterjed az oktatás fejlesztésétől az infrastruktúra-fejlesztésen keresztül mindenre. Erre azért is érdemes lenne áldozni – mondta Laufer –, mert az elemzés épp azt mutatja meg, hogy a digitális gazdaság akár még egy erős válság esetén is tud növekedni.

A modell fő állítása az – mondta Both Vilmos –, hogy ha a választási lehetőségeknél következetesen mindig azokra a mezőkre tesszük a tétet, ami a digitalizációt, a technológiai fejlődést támogatja (5G, gigabites hálózatok, mesterséges intelligencia, IoT stb.), az sokszorosan visszajön.

A kutatáshoz kidolgozott makroelemzési modell igyekszik legalább részben ellensúlyozni a KSH méréseinek és az uniós országok digitális fejlettségét mérő DESI-nek (Digital Economy and Society Index) a hiányosságait. Ezért a nemzetközi sztenderdeken alapuló ágazati kapcsolatok mérleg (ÁKM) alapján számol az IKT-szektor multiplikátor hatásával is.

Bár az IVSZ által alkalmazott modell megpróbálja figyelembe venni, hogy az IKT-ágazat termékeit és szolgáltatásait más termékek és szolgáltatások előállításához használják fel a termelési lánc későbbi szakaszában (multiplikátor hatások), vannak hiányosságai, mondta Both. Mivel a továbbgyűrűző hatások becsléséhez használt ÁKM-mátrix csak ötévente frissül, nem tudja lekövetni a szektorokban bekövetkező gyors változásokat. Azt sem képes kezelni a modell, hogy egyes szektorok, vállalatok egyre jobban internalizálják az IKT-képességeket, azaz ezekben a szektorban növekszik a digitális munkakörök száma, hogy belső erőforrásokból fejlesztenek, digitalizálják tevékenységüket/termékeiket (pénzügyi szektor, autóipar stb.). Emellett nem számol a modell a pénzben nem mérhető gazdasági hasznokkal sem (pl. felszabaduló idő).

Ez történt öt év alatt

Az elmúlt öt év alatt több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az infokommunikációs és távközlési szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA). Más adatok azonban nem mutatnak ilyen látványos növekedést. Jelenleg az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy 20 százalékát adja, akárcsak öt éve.

A GDP-ben még nagyobb az aránya, becslések szerint (a statisztikai számbavételi módszerek korlátai miatt ez ugyanis nem, mérhető) a teljes digitális gazdaság (IKT-szektor és a nem IKT-hoz sorolt szektorok digitális tevékenysége) már ma is a teljes GDP legalább negyedét adja. Az autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, SSC-k stb. ugyanis házon belül is egyre kiterjedtebb digitális fejlesztésekbe fognak.

A modellel készített előrejelzés szerint az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10 százaléka.

Maga a szűken vett IKT-ágazatban a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik, de a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. Az már szintén csak becslés, hogy a teljes digitális gazdaság foglalkoztatottjainak aránya ennél még magasabb, akár 20 százalék is lehet.

 
IVSZ – Digitális gazdaság súlya a nemzetgazdaságban, 2019
Infogram


Az IKT a feldolgozóipar és az autóipar után a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb exportőre: a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban. Nagyjából akkora a súlya, mint mint a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé együttvéve. Ha csak a szolgáltatásexportot nézzük, annak 9 százalékát adta az IKT 2018-ban.

A kutya ugat, a karaván halad

A modellel készítettek előrejelzést is háromféle szcenárióra 2023-ig. Eszerint ha nem lesz technológiai áttörés, egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18 százalék körül ingadozik. Ha azonban az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) kellő intenzitású beruházással meghatározóakká válnak, a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig, ami az egész gazdaság ellenálló képességét megnöveli.

A modell legfőbb állítása azonban az, hogy a hazai IKT-szektor súlya még egy recessziós szcenárió esetében is növekedhet, bizonyítva a terület válságállóságát.

A legtöbb szervezetet a frász kerülgeti a publikus felhő biztonságától

Illetve annak hiányától. A Sophos felmérése szerint tízből hét vállalatnál jegyeztek valamilyen biztonsági incidenst az elmúlt év során, összességében pedig 96 százalékuk tartja IT-biztonsági szempontból problematikusnak az általa használt szolgáltatásokat.
 
Már Budapesten is van olyan előadás, amit wifihálózat és mobiltelefon segítségével tettek interaktívvá.

a melléklet támogatója a TP-Link Magyarország

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.