Több adó, több elosztható forrás, nagyobb mozgástér... Cserébe csupán összehangolt kormányzati intézkedések kellenének a digitális gazdaság fejlesztésének segítéséhez.

Öt év után ismét elkészítette az IVSZ azt a kutatását, amely a digitális gazdaság súlyát vizsgálja a magyar nemzetgazdaságban. A kutatási eredményeket, akárcsak 2015-ben, Both Vilmos ismertette, csak míg öt éve a Századvég digitális üzletágának vezetőjeként, idén már az IVSZ elnökségi tagjaként. Mint ismertetéséből kiderült, a kutatás célja annak bizonyítása, hogy a digitális gazdaság erősítése és a fejlesztési erőforrásoknak a digitális gazdaságba történő allokálása a multiplikátor hatásokon keresztül versenyképesebbé, válságállóbbá és hatékonyabbá teszi az egész nemzetgazdaságot, ami jó az államnak (nagyobb adóbevételek, még több fejlesztési forrás) és jó a polgároknak (javuló életminőség).

Nem lobbianyagnak készült (de, nagyon is)

A Microsoft támogatásával elkészített kutatás bemutatóján Laufer Tamás IVSZ-elnök külön kiemelte: nem lobbianyagot készítettek. A részletek ismertetéséből aztán kiderült: nagyon az lett a végeredmény. A tanulmány kimondva-kimondatlanul annak bizonyítására szolgál, hogy ma már csakis a digitalizációs célok mentén érdemes bármibe fektetni, legyen az oktatás, egészségügy, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás. Olyan összehangolt kormányzati digitalizációs programra van szükség, amely kiterjed az oktatás fejlesztésétől az infrastruktúra-fejlesztésen keresztül mindenre. Erre azért is érdemes lenne áldozni – mondta Laufer –, mert az elemzés épp azt mutatja meg, hogy a digitális gazdaság akár még egy erős válság esetén is tud növekedni.

A modell fő állítása az – mondta Both Vilmos –, hogy ha a választási lehetőségeknél következetesen mindig azokra a mezőkre tesszük a tétet, ami a digitalizációt, a technológiai fejlődést támogatja (5G, gigabites hálózatok, mesterséges intelligencia, IoT stb.), az sokszorosan visszajön.

A kutatáshoz kidolgozott makroelemzési modell igyekszik legalább részben ellensúlyozni a KSH méréseinek és az uniós országok digitális fejlettségét mérő DESI-nek (Digital Economy and Society Index) a hiányosságait. Ezért a nemzetközi sztenderdeken alapuló ágazati kapcsolatok mérleg (ÁKM) alapján számol az IKT-szektor multiplikátor hatásával is.

Bár az IVSZ által alkalmazott modell megpróbálja figyelembe venni, hogy az IKT-ágazat termékeit és szolgáltatásait más termékek és szolgáltatások előállításához használják fel a termelési lánc későbbi szakaszában (multiplikátor hatások), vannak hiányosságai, mondta Both. Mivel a továbbgyűrűző hatások becsléséhez használt ÁKM-mátrix csak ötévente frissül, nem tudja lekövetni a szektorokban bekövetkező gyors változásokat. Azt sem képes kezelni a modell, hogy egyes szektorok, vállalatok egyre jobban internalizálják az IKT-képességeket, azaz ezekben a szektorban növekszik a digitális munkakörök száma, hogy belső erőforrásokból fejlesztenek, digitalizálják tevékenységüket/termékeiket (pénzügyi szektor, autóipar stb.). Emellett nem számol a modell a pénzben nem mérhető gazdasági hasznokkal sem (pl. felszabaduló idő).

Ez történt öt év alatt

Az elmúlt öt év alatt több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az infokommunikációs és távközlési szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA). Más adatok azonban nem mutatnak ilyen látványos növekedést. Jelenleg az ágazat – a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve – a teljes magyar GVA mintegy 20 százalékát adja, akárcsak öt éve.

A GDP-ben még nagyobb az aránya, becslések szerint (a statisztikai számbavételi módszerek korlátai miatt ez ugyanis nem, mérhető) a teljes digitális gazdaság (IKT-szektor és a nem IKT-hoz sorolt szektorok digitális tevékenysége) már ma is a teljes GDP legalább negyedét adja. Az autógyárak, feldolgozóipari üzemek, pénzügyi szolgáltatók, online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, IT-tanácsadók, SSC-k stb. ugyanis házon belül is egyre kiterjedtebb digitális fejlesztésekbe fognak.

A modellel készített előrejelzés szerint az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10 százaléka.

Maga a szűken vett IKT-ágazatban a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik, de a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. Az már szintén csak becslés, hogy a teljes digitális gazdaság foglalkoztatottjainak aránya ennél még magasabb, akár 20 százalék is lehet.

 
IVSZ – Digitális gazdaság súlya a nemzetgazdaságban, 2019
Infogram


Az IKT a feldolgozóipar és az autóipar után a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb exportőre: a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban. Nagyjából akkora a súlya, mint mint a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé együttvéve. Ha csak a szolgáltatásexportot nézzük, annak 9 százalékát adta az IKT 2018-ban.

A kutya ugat, a karaván halad

A modellel készítettek előrejelzést is háromféle szcenárióra 2023-ig. Eszerint ha nem lesz technológiai áttörés, egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18 százalék körül ingadozik. Ha azonban az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) kellő intenzitású beruházással meghatározóakká válnak, a GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig, ami az egész gazdaság ellenálló képességét megnöveli.

A modell legfőbb állítása azonban az, hogy a hazai IKT-szektor súlya még egy recessziós szcenárió esetében is növekedhet, bizonyítva a terület válságállóságát.

Közelít az 1000 milliárdhoz a kínai Amazon

Az Alibaba sok szempontból hasonlít amerikai vetélytársára, ám lényeges különbségek is akadnak az üzleti modelljükben.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.