A kereskedelmi minisztérium a kérelmek legnagyobb részére rábólintott a november és április közötti időszakban, bár azt állítja, hogy éppen a legfontosabb tételekre szokott nemet mondani.

A Huawei és az SMIC beszállítói több mint 100 milliárd dollár értékben szereztek licenceket tavaly novembertől idén áprilisig, hogy árukat és technológiát értékesítsenek a kínai távközlési óriás és Kína legnagyobb csipgyártó vállalat számára – derült ki az amerikai kongresszus által csütörtökön közzétett dokumentumból. A két társaság még Donald Trump ciklusa alatt került fel arra a feketelistára, amelynek tagjaival az Egyesült Államokban működő szervezetek közül senki sem kereskedhet külön engedély nélkül a nemzetbiztonsági szempontból kritikusnak minősített termékekkel és megoldásokkal.

A Reuters beszámolója alapján a fenti időszakban 113 exportengedélyt hagytak jóvá össesen 61 milliárd dollár értékben a Huawei, és további 188 engedélyt közel 42 milliárd dollár értékben az SMIC partnereinek. A dokumentumból az is kiderül, hogya benyújtott licenckérelmekre több mint 90 százalékban bólintottak rá a hatóságok az SMIC szállítóinak, de a Huawei esetében is majdnem 70 százalékos volt ez az arány.

Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága tegnap szavazta meg egyik republikánus tagjának javaslatát, hogy közzétehesse a fenti adatokat, amelyeket még májusban kapott meg az amerikai kereskedelmi minisztériumtól. A számok érthető módon fel is dühítették a "kínai sólymokat" Washingtonban, akik folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy korlátozzák a a kínai vállalatok hozzáférését a fejlett amerikai technológiához.

A hírügynökség Marco Rubiót idézi, aki szerint Joe Biden magyarázattal tartozik, hogy miért kapnak a cégek "továbbra is mentességet": ez a republikánus szenátor értelmezésében annyit jelent, hogy az elnök még mindig nem veszi elég komolyan a Kínai Kommunista Párt jelentette gazdasági és biztonsági fenyegetést. A külügyi bizottságban ülő párttársa az adatok bemutatásával kapcsolatban nemzeti érdeknek nevezte, hogy a nyilvánosság elé tárják, hogyan adják át az amerikaiak a technológiájukat az egyik ellenfelüknek.

Ez így, ebben a formában...

A kormányzat oldaláról mindezt másképpen látják: a kereskedelmi minisztérium közleménye azt hangsúlyozza, hogy az engedélyek "önkényes pillanatképének" közzétételével azt kockáztatják, hogy magát az engedélyezési folyamatot is teljesen átpolitizálják, és félrevezető módon mutassák be a nemzetbiztonsági döntéseket. A jóváhagyott engedélykérelmeket ugyanis nagyjából fele részben használják fel a gyakorlatban, vagyis nem tükrözik a tényleges szállításokat, többségükben pedig nem is vonatkoznak érzékeny tételekre.

A Huawei esetében a 113 licencből 80 érintett valamilyen kevésbé lényeges technológiát, és csak azét volt rá szükség, mert a vállalat feketelistára került. Az SMIC esetében ugyanez az arány 188-ból 121 volt. A minisztérium szerint a kérelmeket a Trump-adminisztráció által kidolgozott, és a Biden-adminisztráció által is egy az egyben átvett irányelvek alapján bírálják el, vagyis nincs szó arról, hogy a vizsgált időszakban bármi is változott volna ebben a tekintetben.

A Reuters az előző kormányzati periódus egyik vezető kereskedelmi tisztviselőjét is idézi, aki megerősítette azt az álláspontot. Szerinte a dokumentumban szereplő időszak nem fest pontos képet a Huawei és az SMIC licencfolyamatairól, azt a célt pedig sikerült megvalósítani, hogy a rendelkezések hatálya alá eső kínai vállalatok hozzáférését anélkül korlátozzák az élvonalbeli amerikai technológiákhoz, hogy eközben szükségtelenül károsítanák az Egyesült Államok egyéb áruexportját.

Ebben a tekintetben a név nélkül nyilatkozó korábbi illetékes is egyetért a kereskedelmi minisztériummal abban, hogy a dokumentum nyilvánossá tételének valódi oka az emberek megtévesztése és címlapsztorik generálása lett volna. A Huawei a maga részéről nem kívánta kommentálni az amerikai történéseket, míg az SMIC péntek reggelig nem is reagált a Reuters megkeresésére.

Piaci hírek

Technology Fast 50: taroltak a visegrádi négyek (mínusz Magyarország)

Kijött a Deloitte idei Technology Fast 50 listája, amely régiónk leggyorsabban növekvő technológiai cégeit rangsorolja. Ezúttal sajnos egy magyar vállalat sem fért be, de három hazai cég teljesítményét így is értékelték a készítők.
 
Hirdetés

IT-biztonság: ez az, ami együtt mindig jobban megy

Ahogy a kibertámadások súlypontja eltolódik Európa felé, a magyar vállalatok is a frontvonalba kerülnek.

Hirdetés

Kik hozzák le a felhőt az égről?

Saját tudásra és infrastruktúrára épülő szolgáltatások, hozzáférés a globális IT-cégek felhőmegoldásaihoz – ezeket is tudnia kell egy sikeres lokális szereplőnek.

A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.