Az euró valuta digitális változata ingyenesen használható és mindenki számára elérhető eszköz lesz, de az Európai Központi Bank (EKB) semmilyen személyes adatot nem kíván megőrizni annak felhasználóiról – fejtette ki az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt Fabio Panetta, az EKB igazgatótanácsának egyik tagja. A Reuters beszámolója szerint a központi bank, amely már javában dolgozik az euró digitális változatán, egy olyan tágabb konstrukciót vázolt fel, amellyel szándékai szerint enyhíti majd a pénzügyi rendszer megzavarásáról és az európai polgárok adatainak túlzott begyűjtéséről szólóaggodalmakat.

A központi banki digitális valuta (CBDC) a készpénzhez hasonlóan közvetlen követelés a jegybank mérlegében, ezért elvileg biztonságosabbnak tekinthető, mint egy kereskedelmi banknál elhelyezett betét. Mivel az eszközt a közjószágok közé sorolja, az EKB szerint észszerű lenne, ha a vele kapcsolatos alapszolgáltatások is ingyenesek lennének, például amikor a digitális eurót a készpénzhez hasonlóan két magánszemély használja az egymás közti fizetésre. A bankok ugyanakkor attól tartanak, hogy a digitális valuta feleslegessé tenné saját szolgáltatásaikat, ügyfeleik pedig átforgatnák náluk tartott pénzüket a digitális jegybanki pénzbe.

Az EKB viszont saját maga nem kínálna számlákat az uniós állampolgároknak, és azt sem tenné lehetővé, hogy azok programozott fizetéseket hajtsanak végre a különféle rendszeres tranzakciók fedezésére. Panetta szerint egyáltalán nem az a cél, hogy az EKB a kereskedelmi bankok konkurensévé váljon, és a felhasználókkal kapcsolatban álló "felügyelt közvetítők" helyzetét látja megfelelőnek a feltételes fizetések és más fejlett fizetési szolgáltatások felhasználási eseteinek azonosításához. Az EKB lehetővé tenné, hogy a kereskedelmi bankok saját platformjaikba integrálják a digitális eurót, de kifejleszthet majd egy saját, korlátozott fizetési alkalmazást is.

A bevezetés még odébb van

Ez utóbbi a Reuters tudósítása alapján csak alapvető fizetési funkciókat tartalmazna, és biztosítaná, hogy azok bárhol használhatók legyenk a 350 milliós lakosságú euróövezetben. Az EKB ugyanakkor nem szabna semmiféle korlátozást arra vonatkozóan, hogy kinek, hol és mikor fizethetnek digitális euróval, ezen felül nem törekszik a személyes adatokhoz való hozzáférésére sem. Bár ez utóbbi választ adnak a magánélet védelmével és a bizalmas adatok kezeléssel kapcsolatos fenntartásokra, a másik oldalon problémás lehet a pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és az adóelkerüléssel összefüggő kérdésekben, így a jogalkotók lehetőségeket keresnek a felhasználás nyomon követésére.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az EKB még mindig csak vizsgálja a digitális euró létrehozásának lehetőségét, vagyis a tényleges kibocsátás legkorábban is csak évek múlva lehet esedékes: Panetta már korábban is világossá tette, hogy a dolgot nem tekintik versenyfutásnak, mert a legfontosabb az eurózóna pénzügyi stabilitása. A CBDC-kkel világszerte zajló kísérletekről itt közöltünk egy rövid összefoglalót. Legutóbb az ausztrál jegybank kutatási programjáról írtunk, ahol a bevezetést már nem technológiai, hanem gazdasági kérdésnek tartják, a kínaiak pedig az ősszel jelentették be, hogy központi banki digitális pénzükkel már a határokon keresztül is sikeresen bonyolítottak le fizetéseket és devizatranzakciókat.