Az Európai Központi Bank nem akar versenyezni a kereskedelmi bankokkal, és a felhasználás nyomon követésére is igyekszik olyan megoldást találni, amelyik eloszlatná a személyes adatok kezelésével kapcsolatos aggályokat.

Az euró valuta digitális változata ingyenesen használható és mindenki számára elérhető eszköz lesz, de az Európai Központi Bank (EKB) semmilyen személyes adatot nem kíván megőrizni annak felhasználóiról – fejtette ki az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt Fabio Panetta, az EKB igazgatótanácsának egyik tagja. A Reuters beszámolója szerint a központi bank, amely már javában dolgozik az euró digitális változatán, egy olyan tágabb konstrukciót vázolt fel, amellyel szándékai szerint enyhíti majd a pénzügyi rendszer megzavarásáról és az európai polgárok adatainak túlzott begyűjtéséről szólóaggodalmakat.

A központi banki digitális valuta (CBDC) a készpénzhez hasonlóan közvetlen követelés a jegybank mérlegében, ezért elvileg biztonságosabbnak tekinthető, mint egy kereskedelmi banknál elhelyezett betét. Mivel az eszközt a közjószágok közé sorolja, az EKB szerint észszerű lenne, ha a vele kapcsolatos alapszolgáltatások is ingyenesek lennének, például amikor a digitális eurót a készpénzhez hasonlóan két magánszemély használja az egymás közti fizetésre. A bankok ugyanakkor attól tartanak, hogy a digitális valuta feleslegessé tenné saját szolgáltatásaikat, ügyfeleik pedig átforgatnák náluk tartott pénzüket a digitális jegybanki pénzbe.

Az EKB viszont saját maga nem kínálna számlákat az uniós állampolgároknak, és azt sem tenné lehetővé, hogy azok programozott fizetéseket hajtsanak végre a különféle rendszeres tranzakciók fedezésére. Panetta szerint egyáltalán nem az a cél, hogy az EKB a kereskedelmi bankok konkurensévé váljon, és a felhasználókkal kapcsolatban álló "felügyelt közvetítők" helyzetét látja megfelelőnek a feltételes fizetések és más fejlett fizetési szolgáltatások felhasználási eseteinek azonosításához. Az EKB lehetővé tenné, hogy a kereskedelmi bankok saját platformjaikba integrálják a digitális eurót, de kifejleszthet majd egy saját, korlátozott fizetési alkalmazást is.

A bevezetés még odébb van

Ez utóbbi a Reuters tudósítása alapján csak alapvető fizetési funkciókat tartalmazna, és biztosítaná, hogy azok bárhol használhatók legyenk a 350 milliós lakosságú euróövezetben. Az EKB ugyanakkor nem szabna semmiféle korlátozást arra vonatkozóan, hogy kinek, hol és mikor fizethetnek digitális euróval, ezen felül nem törekszik a személyes adatokhoz való hozzáférésére sem. Bár ez utóbbi választ adnak a magánélet védelmével és a bizalmas adatok kezeléssel kapcsolatos fenntartásokra, a másik oldalon problémás lehet a pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és az adóelkerüléssel összefüggő kérdésekben, így a jogalkotók lehetőségeket keresnek a felhasználás nyomon követésére.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az EKB még mindig csak vizsgálja a digitális euró létrehozásának lehetőségét, vagyis a tényleges kibocsátás legkorábban is csak évek múlva lehet esedékes: Panetta már korábban is világossá tette, hogy a dolgot nem tekintik versenyfutásnak, mert a legfontosabb az eurózóna pénzügyi stabilitása. A CBDC-kkel világszerte zajló kísérletekről itt közöltünk egy rövid összefoglalót. Legutóbb az ausztrál jegybank kutatási programjáról írtunk, ahol a bevezetést már nem technológiai, hanem gazdasági kérdésnek tartják, a kínaiak pedig az ősszel jelentették be, hogy központi banki digitális pénzükkel már a határokon keresztül is sikeresen bonyolítottak le fizetéseket és devizatranzakciókat.

Piaci hírek

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.