A koronavírus-járványra adott válaszként Európában is tömegeket küldtek távmunkára, sorra zártak be az iskolák és álltak takarékra a termelő üzemek. Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan az energiafogyasztás is sok helyen látványosan csökkent, összehasonlítva akár az előző év megfelelő időszakával, figyelembe véve a hőmérsékleti különbségeket is. A Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboratory) nevű brüsszeli think-tank elemzése szerint a csúcsidőben jelentkező visszaesés Olaszországban mára a 28 százalékot is eléri, de a változás más európai országokban is szembetűnő.

Az április 8-i adatok alapján ugyancsak 20 százalékos vagy afölötti csökkenés tapasztalható még Spanyolországban, Szlovéniában, Horvátországban és Bulgriában, Magyarország pedig pillanatnyilag 19 százalékkal a lista hatodik helyén áll. Ehhez képest Svájcban és a skandináv országokban kisebb visszaesésektől eltekintve továbbra is magasabb felhasználást mértek. (Hollandiáról, Luxemburgról, Izlandról, több Balkáni államról vagy Fehéroroszországról az összeállításban nincs adat.) 

A Bruegel statisztikájában az első hét a március 2-6. közötti napokra vonatkozik, és minden országban csak a munkanapokat vették figyelembe. A hétvégéket és a nemzeti ünnepeket kihagyták a számításból, de így is világos, hogy az otthoni fogyasztás növekedése közel sem ellensúlyozza az ipari termelésből származó kieséseket. Az Euronews ezzel párhuzamosan arról számol be, hogy a fogyasztás csökkenése elsősorban a fosszilis energiatermelést érinti: a csatorna által hivatkozott források alapján a szén hirtelen drágább megoldássá vált, mint a földgáz vagy az alternatív zöld energiaforrások.

A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője a szervezet hivatalos blogján egy március végi bejegyzésben arról értekezik, hogy az egyelőre 15 százalék körüli átlagos európai fogyasztáscsökkenés a rendszereket egy mozdulattal tíz évvel előreküldte az időben, olyan részesedést biztosítva a nap- és szélenergiának a teljes energiamixben, ami máskülönben csak egy jó évtized és a megfelelő befektetések nyomán lett volna reális. A rendszerek hatékony üzemeltetése ebben a tekintetben nem csak kényszer, hanem lehetőség is az ingadozó források intelligensebb kezelésére. A figyelem ezen felül fokozottabban ráirányult a vízenergiára, ami konzisztens energiaforrást biztosít a járványban és a hozzá hasonló vészhelyzetekben, amikor állások vagy akár életek múlhatnak a folyamatos ellátáson.

A szilveszter előtti napokat idézi a fogyasztás

A vírusjárvány természetesen nem csak az európai fogyasztást változtatta meg ennyire jelentősen. Az IHS Markit szerint a kínai felhasználás idei csökkenése minimum akkora lesz az előzetes becslésekhez képest, mint Chile éves áramfogyasztása. Ezzel együtt persze az óriási gazdaság ebben a tekintetben is tovább növekszik, csak nem a korábban várt ütemben; pontos adatok ezzel kapcsolatban persze csak később állnak majd rendelkezésre, és az egyes becsléseket nagyságrendbe helyezi, hogy egyetlen százalékpont eltérés is akkora különbséget jelent, mint amennyi energiára Finnországnak lesz szüksége 2020 során.

Az Energiaklub blogja szerint a magyar villamosenergia-hálózat terhelése az év végi, karácsony és szilveszter közötti ünnepi időszak szintjére esett vissza. A hétköznapokra ilyenkor jellemző, 6000-6200 MW fölötti terhelési csúcsérték már március 20-án 6000 MW alá került, a hónap utolsó napján pedig 5700 MW körüli maximális értékeket regisztrált a MAVIR. Bár a fogyasztás az időjárásnak köszönhetően is folyamatosan változik, az utóbbi napokban olyan jelentős visszaesés tapasztalható, amit már egyértelműen a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekhez kell kapcsolni.