Sorozatunk előző két részében bemutattuk, az ún. License Mobility általános kérdéskörét, valamint egy speciális esetét, a mennyiségi Windows-licencekre gyakorolt hatásával foglalkoztunk. Az alábbiakban a szervertermékek és az SA néhány olyan érdekes esetét járjuk körül, amely hasznos lehet a szoftverberuházások tervezésénél.

SQL Server Enterprise + SA – korlátlan virtualizációs joga

Az SQL Server Enterprise jelenleg csak fizikai processzormag alapon licencelhető. Mivel ez a licencelési metrika nem követeli meg,  hogy SQL Server CAL-ok (client access license) biztosítsunk a szervert elérő felhasználóknak vagy eszközeiknek, kifejezetten előnyös lehet nagy felhasználószámú adatbázisok licencelésére.

Ha virtualizált környezeteben használjuk, akkor is egyszerű a helyzet: az SQL Server Enterprise licencigényét a futtató virtuális szerverek vCore száma alapján kell számolnunk. Csakhogy itt már bonyolódik a dolog: itt ugyanis már szükségünk lesz a Software Assurance szolgáltatás biztosította License Mobility-ra (erről sorozatunk első részében olvashatnak bővebben). Ennek magyarázata az, hogy több fizikai hostot tartalmazó környezetben csak a licencigényt számítjuk a vCore-ok száma alapján, a „Licencelt szerver” továbbra is a fizikai környezet lesz. Tehát egy 4 vCore-os virtuális gép (VM – virtual machine) esetén a vCore szám alapján kell licencelni, de maga a négy "vCore-nyi" futtatási jog egy fizikai géphez kapcsolódik.

Némileg bonyolítja a számolást, hogy az SQL Server Enterprise licencek – ellentétben a Standard licencekkel – a fizikai környezet magszáma alapján kalkulált licencmennyiség esetén virtuális gépeken történő futtatási jogot is biztosítanak. Ha tehát a teljes futtató fizikai környezet magszámának megfelelő mennyiségű SQL Server Enterprise licenc van a birtokunkban, akkor annyi virtuális szerveren futtathatunk SQL Servert, ahány fizikai magot lefedtünk a licencekkel. Tehát ha két fizikai hostot és szerverenként 16 magot tartalmazó környezethez rendelünk 32 magnyi SQL Server Enterprise licencet, akkor a két szerveren összesen 32 virtuális szerveren futtathatunk SQL Servert.

Az SQL Server Enterprise licencek esetében talán az az SA legnagyobb hozadéka, hogy korlátlan virtualizációs jogot biztosít. Tehát ha a teljes futtató fizikai környezet magszámának megfelelő mennyiségű SQL Server Enterprise licencel rendelkezünk, és ezekhez megvásároljuk az SA szolgáltatást is, akkor a licencelt fizikai környezeten korlátlan számú VM-ben futtathatunk SQL Servert.

Ezt a korlátlan virtualizációs jogot leginkább dedikált SQL Server clusterek kialakításával használhatjuk ki nagyszámú SQL VM esetén. Könnyű belátni ugyanis, hogy egy jól méretezett és SA-val kiegészített SQL Server Enterprise licencekkel lefedett dedikált környezetben jelentős licencigényt tudunk megtakarítani egy olyan infrastruktúrához képest, amelyben szétszórt vCore vagy példány alapon licencelendő VM-ekhez vagy nagy számú stand-alone szerverhez kell a licenceket biztosítanunk. Ráadásul a magalapú licencekhez nem kell CAL sem.

További nem elhanyagolható szempont, hogy az SQL Server mindezen felül kiadás-downgrade jogot is biztosít, azaz Enterprise licencekkel lefedett környezetünkben a Standard kiadású adatbázisainkat is futtathatjuk.

SQL Server Failover jogai

Az aktív SA-val rendelkező SQL Server licencek lehetőséget biztosítanak passzív failover szerverek (backupot biztosító passzív szerverek, melyek csak az elsődleges szerver leállásakor lépnek működésbe) telepítésére további licencigény nélkül. A passive failover szerverek azonban csak az elsődleges adatbázis szinkronizálására használhatók. Ezek az adatbázist ún. „warm standby” állapotban tarthatják, írhatóak, de az adatok nem olvashatók ki a másodlagos adatbázisból, így nem képesek ellátni kiszolgáló szerepkört.

Vincze Tibor

A szerző informatikai statisztikus, gazdasági tervező. Az IPR-Insights licencelési szakértője.

 

Az SA azonban licencenként egy passzív failover szerver futtatását engedi meg, ha több ilyen szervert szeretnénk, akkor ahhoz további licencek kellenek. További fontos megkötés, hogy ha az aktív és passzív szerverekben eltérő a processzormagok száma, akkor mindig a magasabb magszám alapján kell számítani a licencigényt.

Összességében azonban látható, hogy ha a fenti szempontokat figyelembe véve alakítunk ki failover környezetet – és az semmilyen formában nem lát el kiszolgáló funkciókat –, az SA révén gyakorlatilag a felére redukálhatjuk licencigényünket ahhoz a helyzethez képest, ha nem vesszük igénybe az SA szolgáltatást.

Zárszó

Cikksorozatunkban nem törekedhettünk a teljességre, csak néhány jellegzetes példát mutattunk arra, hogy a Software Assurance milyen mértékben tudja egy adott termék használati feltételeit megváltoztatni. Ugyanakkor reméljük, a legfontosabb szempontokat, sikerült összefoglalni.

Látható, hogy nem minden ügyfélnek, nem minden termékhez és nem minden környezetben van hozadéka az SA szolgáltatásnak. De reméljük, az is kiderült, hogy a szükséges-fölösleges kérdésnél a választ nem szabad leszűkíteni arra, hogy az adott terméknél tervezünk-e az új verzióval.

A szolgáltatás igénybevételénél az adott szoftverlicencre vonatkozó összes hatását érdemes mérlegre tenni. Különösen azt érdemes megvizsgálni, hogy adott termék adott környezetben való használatánál hogyan hat a licencigényre.

A bemutatottak mellett számos olyan tényezője van az SA szolgáltatásnak, amely nagymértékben befolyásolhatja licencköltségeinket, különösen a felhőalapú szolgáltatások használatánál. Ezeket egy későbbi cikkünkben részletezzük majd.