Az utóbbi években sokan hatátozták meg olyan egyirányú célkitűzésként a folyamatok átköltöztetését a számítási felhőbe, amit minél gyorsabban és minél átfogóbb módon kell végrehajtani. Ez a gondolkodás jelentette a digitális transzformáció egyik fő hajtóerejét, amire a több mint egy éve tartó világjárvány csak még jobban ráerősített, ahogy a távmunka és a hirtelen változó követelmények miatt még többen fordultak a cloud szolgáltatások felé. A felhő fogalma alatt azonban a legtöbbször publikus felhőre gondolunk, miközben a szervezetek informatikai portfóliója ennél szinte minden esetben változatosabb képet mutat, szükségszerűen vegyítve a cloud infrastruktúrát a helyben telepített (on-premise) megoldásokkal.

A "klasszikus" modell még a felhőszolgáltatók saját működésére sem feltétlenül jellemző, mára pedig a vállalati szegmensben is egyértelműen a hibrid megközelítés vált meghatározóvá, egyre jobban elmosva a nyilvános felhő és a saját üzemeltetésű adatközpontok közti határokat. Ebben a környezetben a privát és a publikus cloud olyan kombinációja alakul ki, amelyben az alkalmazások és az adatok megoszthatók a kettő között, sőt előfordulnak többfelhős (multicloud) konfigurációk is, amelyekben a szervezetek a helyi adatközponttal párhuzamosan több publikus felhőt is használnak.

A megoldott problémák helyett újabbak is jöhetnek

A hibrid felhős stratégia tulajdonképpen meghatározó hosszú távú vállalati megközelítéssé vált a cloud technológiák alkalmazásában, mivel a hagyományos felhőszolgáltatások lehetőségei mellett további előnyökkel bír. Növelheti a terhelés vagy az adatok elosztásának rugalmasságát az interoperabilitás fenntartása mellett, beruházási és üzemeltetési költségeket takaríthat meg a különböző környezeteket átfogó üzemeltetési modellen keresztül, sőt a virtuális gépeken (VM-eken) és a konténerizált folyamatokon keresztül egységes és egyszerűen kezelhető platformot biztosíthat a meglévő és az új alkalmazások támogatására. Mindez az üzleti és a technikai oldalon is kielégíthet egy nagy csomó szükségletet, feltéve, hogy sikerül kezelni a bevezetésekkel kapcsolatos kihívásokat.

Ilyen lehet az inkonzisztens infrastruktúrákon az időigényes és drága refaktorálás az alkalmazások migrációja során, vagy a konténerizált natív felhős alkalmazásarchitektúrák támogatása a már működő VM-ek mellett, ami valamilyen integrált menedzsmentmegoldást feltételez. Érdemes figyelembe venni, hogy az egyes felhőszolgáltatóknál futtatott alkalmazások gyakran még úgy is az adott szállítóhoz (Microsoft Azure, AWS, Google Cloud) kapcsolódnak, ha az ökoszisztémán belül rugalmasságot biztosítanak, és ezzel hozzájuk kötik az ügyfeleket. Ez oldható fel például a VMware Cloud Foundation folyamatosan frissített és fejlesztett szoftvercsomagjával, amelyet a nagy szolgáltatók mind támogatnak, vagyis az alkalmazások nem csak ide-oda költöztethetők, de publikus felhőik akár párhuzamos is használhatók az átfogó virtualizált környezeten és az egységes felügyeleti megoldásokon keresztül a saját adatközpontokkal.

Ehhez kapcsolódik az alapinfrastruktúrán használt és kipróbált biztonsági vagy megfelelőségi szabályok problémamentes érvényesítése az összes telepítésen, illetve azoknak a funkcionális silóknak az elkerülése vagy felszámolása, amelyek a különböző egyedi környezetekben futó eszközök és folyamatok kezeléséből fakadnak, és mind valamilyen specializált szakértelmet igényelnek. A cél tehát ugyanannak a szoftverkörnyezetetnek a kialakítása a privát és a publikus felhőkben, vagy akár az egyre sokasodó edge adatközpontokban, amelyek ezáltal az említett módon egységes felületről lesznek menedzselhetők.

Lassan megváltozik az ügyfelek stratégiája is

Az Enterprise Project év eleji, hibrid felhős trendek összeállításában kiemeli, hogy az informatikai vezetők és szervezetek már minden eddiginél tudatosabbak az ilyen irányú stratégiák kidolgázásában: bár közülük sokan majdhogynem véletlenül, általában bizonyos kényszereket követve adaptáltak hibrid felhős modelleket, most már jól látják a megközeltésben rejlő potenciált. Nem keverik össze például a cloud-natív technológiákat (Kubernetes stb.) a kizárólag a felhőben alkalmazható technológiákkal, így már azt sem gondolják, hogy a publikus felhő bizonyos előnyeit más módon nem is érvényesíthetik.

Ahogy az online lap riportjában megszólaló szakemberek válaszaiból is kiderül, az előre tekintő szervezetek mérlegelik és priorizálják azokat a kritériumokat, amelyek alapján kialakíthatják a számukra optimális környezeteket, legyen szó a költségekről, a teljesítményről, a megfelelőségről, a szükséges szakértelemről vagy az iparág-specifikus szükségletekről. Az előrejelzések alapján az idén már az informatikai biztonsági stratégiák is érdemben adaptálódnak a hibrid felhős valósághoz és az azt körülvevő cloud-natív ökoszisztémához, ez pedig előtérbe is kerül a mikroszolgáltatásokra épülő munkaterhelések növekedésével vagy a modern alkalmazások kiosztásához elengedhetetlen, natív felhős technológiákkal.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Tech Data támogatásával készült. Részletek »