Ami pár éve még elképzelhetetlen volt, a mai napon megvalósul: a Chrome önmagától, külső fejlesztésű pluginek nélkül is képes lesz reklámok blokkolására. Valóra válik tehát a tavaly nyári ígéret.

Együttműködés a jobb reklámokért

Érdekes helyzetben van az amerikai keresőóriás, hiszen minden alternatív bevételi forrása ellenére pénzének zöme még most is az online hirdetésekből származik (a legfrissebb adatok szerint az összes bevétel 85 százaléka). Ezt a piacot azonban az ad-blocker programok folyamatosan fenyegetik; a túl agresszívnak tartott reklámokat mind több internetező elégeli meg és telepít gépére szoftveres kiegészítőt eltüntetésük végett. A norvég fejlesztésű Opera odáig ment, hogy gyári, beépített reklámblokkolóval egészítette ki böngészőjét.

Ehhez hasonló megoldással gyarapodik a Chrome legfrissebb változata. Az ide vezető út első állomása volt a Coalition for Better Ads szövetség létrehozása a Facebookkal, a Washington Posttal és még számos, neves vállalattal együtt. A szervezet olyan állapotot szeretne elérni, amikor a hirdetők üzenetei is elérnek a felhasználókhoz (aminek bevételéből finanszírozhatók az online tartalmak), és az internetezők sem érzik túlzóan tolakodónak a felbukkanó üzeneteket.

Ez az erőfeszítés ért most célba: a Google, pontosabban Sridhar Ramaswamy, a cég hirdetésekért felelős részlegének vezető alelnöke közölte, hogy a Chrome 2018 elejétől nem fog olyan reklámokat megjeleníteni, amik nem felelnek meg a Better Ads standardjainak. Legyenek ezek bármilyen weboldalon, legyen bármilyen szervezet a kiszolgálójuk - vagyis akár a Google saját hirdetéseinek egy részét is blokkolhatják, ha elég erős marad a keresőóriás elhatározása.

Paradoxon: ingyen tartalmat akarunk, reklámokat nem

Még meg sem jelent a reklámblokkolást támogató Chrome, de máris vannak eredményei. A Google ugyanis felvette a kapcsolatot azokkal a cégekkel, akiknek reklámjai túlságosan agresszívnek bizonyultak a fent említett koalíció által lefektetett standardok szerint. Nem talált süket fülekre a felhívás: az összes, figyelmeztetett vállalat 42 százaléka reagált úgy, hogy hirdetéseiket a kérésnek megfelelően megváltoztatta. Olyan nagy nevek is beletartoznak ebbe a körbe, mint az LA Times, a Forbes vagy a Chicago Tribune.

A cél azonban nem – és nem is lehet – az online reklámok teljes eltüntetése. Kérdés azonban, hogy a látszólag az internetezők óhajainak kedvező új Chrome elég lesz-e ahhoz, hogy megálljon a sokkal agresszívebb reklámblokkolók használatának növekedése. A PageFair tavalyi beszámolója szerint 615 millió eszköz már most is blokkolja az online hirdetéseket. Ráadásul minél fiatalabb az internetező (vagyis minél csábítóbb hirdetési célpontnak számít), annál valószínűbb, hogy ehhez a megoldáshoz nyúl, elkerülendő az idegesítő reklámokat.

A Deloitte kutatásai is igazolják a trendet. A tanácsadó cég adatai szerint az összes fogyasztó 31 százaléka él a reklámblokkolók nyújtotta lehetőséggel. Az ezredforduló előtti évtizedben születettek, tehát a 20-33 évesek esetében még nagyobb az arány: 45 százalékuk, tehát közel felük használ valamilyen reklám-távoltartó megoldást böngészőjében.

És hogy miért? Az esetek 90 százalékában az összes hirdetés eliminálása a cél, árulkodik a Deloitte észak-amerikaiakra vonatkozó jelentése. A válaszadók 85 százaléka jelölte meg a webezés sebességének felpörgetését, 76 százalékuk pedig a magánszférájuk és biztonságuk miatti aggodalmában döntött a technika alkalmazása mellett.

Általános megoldás helyett finomhangolás

Nem biztos tehát, hogy egy elég erőteljes lesz a Chrome ezirányú fejlesztése ahhoz, hogy legalább megállítsa a trendet. Különösen annak tükrében, hogy a Google browsere nem blokkolja a hirdetési nyomkövetőket (amennyiben azok megfelelnek a CBA irányelveinek), vagyis azt a funkciót, amikor a felhasználó preferenciáira alapuló reklámok elkísérik minden lehetséges oldalra az internetezőt. Csupán a legzavaróbb hirdetéseket iktatja ki a monitor előtt ülő tekintete elől.

Furcsa is lenne, ha száműzné a technikát a vállalat, hiszen az úgynevezett ad tracker technológia egyik legnagyobb fejlesztője éppen az amerikai keresőóriás. A vállalatnak jól felfogott érdeke, hogy az általa kiszolgált hirdetések továbbra is elérjék az internetezőket. És, hangozzék ez bármilyen furcsán elsőre, ugyanez az érdeke a webezők milliárdos táborának. Hiszen a reklámok révén vehetnek igénybe számos szolgáltatást ingyenesen, anélkül, hogy előfizetési díjat kellene fizetniük érte.

A hirdetési konfliktus feloldását tehát biztosan nem hozza el az új Chrome, mindenesetre egy lépést tesz a jó irányba. Az pedig hamarosan elválik, hogy a jövőben elég lesz-e még néhány lépés, vagy pedig rögtön sprint tempóra kell-e majd kapcsolnia a böngészőfejlesztőknek.