Továbbra sincs elegendő szabad IT-szakember a piacon, derül ki a Financial Times egy friss összeállításából. A lapnak nyilatkozó brit startupperek többsége arra panaszkodik, hogy rendkívül hosszú a toborzási idő, és továbbra is nagy a gap a multik és a kisebb vállalkozások által kínált bérek között. Emiatt a startupok nem is gondolhatnak tapasztalt szakemberek felvételére. Inkább olyan embereket keresnek, akiben van lehetőség. Esetükben komoly probléma, hogy egy évig is eltarthat beillesztésük a csapatba, mire hasznos munkát tudnak végezni.

Az egyik cég vezetője arra panaszkodott, hogy bár hetente interjúztatnak, nagyon hosszú idő alatt találnak megfelelő embert (aki képes elvégezni adott feladatot annyi pénzért, amennyit a cég tud érte fizetni). De sokan el sem mennek a meghallgatásra, mások meg visszautasítják az ajánlatot. Pedig általában sok startup kifejezetten menőnek számító dolgokkal foglalkozik. Egyikük például olyan platformot fejleszt, amely összekapcsolja a vállalkozásokat az olcsó megújuló energia forrásaival. Bár alapvetően energetikai problémán dolgozik, szoftverfejlesztőkre, gépi tanulási szakértőkre stb. van szüksége.

Az Egyesült Királyság oktatási minisztériuma készített egy felmérést, amiből kiderült: az technológiai szektorban működő kisebb vállalkozások közel felének az a legnagyobb problémája, hogy nem találnak megfelelő képességekkel rendelkező embereket a munkaerőpiacon. A válaszadók négyötöde ezért többet tervez költeni munkatársai képzésére.

Világszerte probléma

Annak, hogy világszerte komoly a hiány digitális készségekből, nem csak az az oka, hogy gombamód szaporodnak a technológiai startupok. Legalább ekkora a szerepe annak, hogy a nem technológiai cégeknél is nagy a digitális kényszer.

A technológiai változás ráadásul gyorsabb, mint amilyen gyorsan az oktatás képes lenne arra reagálni. Emiatt nincsenek "piackész" szakemberek. Aki belép egy munkahelyre, azt rendszerint még tanítani kell, hogy képes legyen elvégezni azt a munkát, amire a cég felvette.

A Financial Times idéz egy 2021-ben publikált OECD-tanulmányt, amely szerint az amerikai munkaképes lakosság harmadának erősen korlátosak a digitális készségei. Hatoduk nem tud megírni és elküldeni egy e-mailt, vagy lefuttatni egy keresést. De nem jobb a helyzet Európában, még az olyan új keletű technológiai központokban sem, mint Spanyolország vagy Franciaország. És már India sem nyújt megfelelő mennyiségű utánpótlást. Az indiai IT-cégek egyre nehezebben tudják kielégíteni a munkájuk iránti hazai és a tengerentúli keresletet.

Az európai országok egyöntetűen azzal a problémával szembesülnek (ami alól valószínűleg Magyarország sem kivétel), hogy a kínálat szűkös, a versenyt viszont a globális nagyok diktálják. Legalábbis a szenior szakemberekért. Az üzleti lap szembesítette a cégeket, hogy a Glassdoor adatai alapján a számítógép-programozók átlagfizetése az Egyesült Királyságban valamivel több mint 41 ezer font évente (kb. 17,3 millió forint). Egy tapasztalt szenior fizetése azonban akár hat számjegyű is lehet, mondták erre a cégek.

De a szabadúszók időleges alkalmazása sem olcsó. Egy vállalkozás alapító-tulajdonosa azt mondta, hogy a szabadúszók akár napi 4500 fontot is elkérnek. Ezt egy induló vállalkozás nem tudja kitermelni.

Kezdőket alkalmazni? Hát tessék!

A munkaerőhiány a briteknél is beindította a bootcamp típusú képzések piacát – ahogy Magyarországon is láthattuk. A brit cégvezetők azonban ettől nem feltétlenül boldogok. Leggyakoribb panaszuk, hogy a bootcampet végzőknek nincsenek sem gyakorlati tapasztalatai, sem megfelelő készségei. Az egyik cégvezető sarkosan fogalmaz: inkább az interjúkra készítik fel az embereket, nem a munkára, azaz hogy jó programozók legyenek. Így aztán aki már két évig dolgozott a szakmában, azt hiszi magáról, hogy vezető fejlesztő, és ennek megfelelőek a bérigényei is.