2009 és 2019 között folyamatosan növekedett a felsőoktatásban IT-alapszakokra jelentkezők száma, ami ebben a távlatban összesen 30 százalékos emelkedést jelentett, miközben az összes alapszakra 16 százalékkal kevesebben felvételiztek. 2020-tól azonban megtört a jelentkezések számának emelkedése, miközben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) már akkor is 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon. A szervezet friss kutatása és előrejelzése szerint a hazai IT-szakemberhiány így néhány éven belül ennél is jóval nagyobb mértéket ölthet.

Az IVSZ közleménye szerint a jelentkezések visszaesését részben a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. A természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területekre, és különösen a matematika- és informatikatanári képzésekre bejutók száma viszont már a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken. A 2020/2021-es tanévben már alig több mint fele annyi felvett hallgatóról beszélhettünk, a lemorzsolódásra pedig jellemző, hogy 2019-ben a képzést öt évvel korábban megkezdőknek csak 38 százaléka kapott végül oklevelet.

Kimennek, de vissza már nem jönnek

Az informatikai alapszakokon ugyanez az arány amúgy is hagyományosan magas, 2020 előtt a hallgatók több mint 50 százaléka nem szerzett diplomát a képzési időn belül. Az IVSZ kutatása alapján az informatika szakokat elhagyók egy része nem feltétlenül mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik informatikai munkakörökben, esetleg felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait. Bár pontos számok az elvándorlásról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett a tanulási céllal kivándorló magyar fiatalok száma.

A külföldön tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, az IVSZ szerint ezek a diákok nagy eséllyel kint is maradnak, miután informatikusokból arrafelé is állandó hiány van. A szakmai szervezet által javasolt "Programozd a jövőd 2030" program az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené a STEM, azon belül pedig az IT-szakemberek képzését. Emellett lényegesen nagyobb hangsúlyt helyezne a fiatalok pályaorientációjára és ezzel összefüggésben a tanárszakok iránti érdeklődés növelésére.

Javaslatok a problémák megoldására

Az IVSZ az Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványában több ajánlást is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése és a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítésére. Az IT-szakokra jelentkezők számát a fentiek mellett nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni, a nem informatikai szakokon pedig olyan interdiszciplináris képzéseket indítana, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.

Alapvető dolog lenne az is, hogy a diákok már a középiskolában megismerjék az informatikai szakmákban rejlő lehetőségeket, ezért az IVSZ a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetenciaminimum bevezetését javasolja. A magasabb szintű digitális ismeretek fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram és digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükségesnek tartanának egy szélesebb körű tájékoztató kampányt is, amelyik az IKT-szektoron kívüli dolgozó munkavállalóknak mutatná be a hagyományos munkakörök és folyamatok átalakulását, illetve azt, hogy milyen tudással és képességekkel kerülhetnek a digitális transzformáció nyertesei közé.