Kínában már egyáltalán nem trendi multinacionális céghez menni vezetőnek – állítja egy idei felmérés, amely többek között az elmúlt évek munkaerő-piaci mozgásait is megpróbálta feltárni. Miközben a multinacionális szervezetekhez az elmúlt öt évben érkezett vezetőknek mindössze 10 százaléka érkezett helyi kínai vállalattól, a másik irányba sokkal nagyobb volt a mozgás: a kínai vállalatok vezetőinek 31 százaléka multinacionális cégből nyergelt át. Ez a kínai cégeknek jó, míg a multinacionális vállalatok egyre nagyobb problémát okoz, hogy nem találnak a helyi viszonyokat jól ismerő, abban otthonosan mozgó vezetőket.

Sokáig kimeríthetetlennek látszott a munkaerőpiac

A kutatás készítői úgy látják, a kínai munkaerőpiac sokáig képes volt lépést tartani a gazdaság fejlődésével. Csakhogy az elmúlt évtizedek Kínában elsősorban az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemekről szóltak, és épp ez az, ami mára az egyik gátja is lett a kínai gazdaság bővülésének.

A technológiai iparágban azonban a kínai cégek – olykor az üzleti modellek, fejlesztési irányok egy az egyben történő lemásolásával – néhány év alatt utolérték a világ élvonalát. Ehhez azonban kreatív, innovatív gondolkodású emberek kellenek. Nem véletlenül beszélt arról a közelmúltban az Alibaba alapítója, Jack Ma is a Bloomberg Global Business Forumon, hogy paradigmaváltás kell az oktatásban.

Jelenleg egyébként az a helyzet, hogy a gazdaság gyorsabban nő, mint a munkaerő-piac. Emiatt kiélezett a verseny vívnak a vállalatok a tehetségekért. Ebben sokáig a multinacionális cégeknek álltak nyerésre.

A jobb karrierlehetőség vonzó

Volt ugyanis egy komoly versenyelőnyük, amivel könnyen magukhoz tudták vonzani a legtehetségesebb szakembereket és vezetőket: nemzetközi karriert tudtak ajánlani. Ma már azonban a kínai vállalatok is felnőttek hozzájuk a tehetséggondozásban, gyakran sokkal jobb és hosszabb távú lehetőségeket tudnak kínálni, mint a multinacionális vállalatok.

Ezzel párhuzamosan azonban egy új jelenséggel is szembe kell nézniük: a tehetséges vezetők nagyon gyorsan váltanak pozíciót és gyakran iparágat is.

A kutatók a mozgásokat egy nagyon nagy, 25 ezres mintán vizsgálták, melyet LinkedIn-profilokból állítottak össze. Ebből először is kiderült az, hogy a vizsgált vezetők több mint 40 százaléka váltott céget az elmúlt öt évben, felük ráadásul nem csak céget, hanem iparágat is váltott. A kínai tulajdonú, helyi cégeknél még intenzívebb volt a mozgás: az ilyen végeknél dolgozó vezetők 51 százaléka váltott munkahelyet az elmúlt öt évben.

Mozgékony iparban a munkaerő is mozgékonyabb

Ennek a munkaerő-áramlásnak a kínai vállalatok voltak a nyertesei: a multikhoz érkező vezetőknek mindössze 10 százaléka érkezett helyi vállalatoktól, míg helyi cégek új igazolásainak 31 százaléka egy multinacionális céget hagyott ott kínai vállalatért.

A kutatás szerint itt két szempont – kínai cégek szempontjából szerencsés – találkozásáról van szó: a kínai szakemberek most már jobb lehetőségeket látnak a hazai vállalatokban, mint a nemzetközi cégekben, másrészt a hazai vállalkozásoknak nagyon nagy szükségük van a nemzetközi környezetben tapasztalatot szerzett vezetőkre, és hajlandók is áldozni a megnyerésükre.
 

Azoknak a vezetőknek az aránya, akik öt éven belül munkahelyet váltottak Kínában

(A grafikon a képre kattintva nagyítható)

Ezzel szemben a Kínában működő multinacionális cégeknél helyi szinten komoly előremeneteli lehetőségek vannak, de nemzetközi/globális pozícióba már kevés kínai vezető jut. Ez pedig egy bizonyos szint fölött már nem igazán teszi vonzóvá a multikat.

A legnagyobb mozgást egyébként az internetes cégeknél tapasztalták a kutatók. Az iparágban dolgozó vezetők több mint 60 százaléka változtatott munkahelyet az elmúlt öt évben, ráadásul majdnem kétharmaduk más iparágba ment át. Ehhez képest az infokommunikációs iparág egészen konzervatívnak bizonyult: az ott dolgozóknak mindössze 40 százaléka váltott céget, bár az iparágat váltók aránya ott is magas.