Bár a Thomson Reuters elemzői konszenzusa szerint vár eredményt (9,57 milliárd dollár) is meghaladta az Oracle november végével záruló – a vállalat pénzügyi éve szerinti második – negyedévének bevétele, a gyorsjelentés közzététele után a cég részvényeinek árfolyama 7 százalékot esett.

A vállalat összbevétele 6,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, így 9,63 milliárd dollár lett. A nettó profit is szépen, 10 százalékkal nőtt: a tavalyi 2 milliárddal szemben most 2,2 milliárd dollárt mutatott ki a vállalat. Azaz a probléma nem itt van. De akkor hol?

Továbbra is a felhő a növekedés motorja

Abban nincs változás az előző negyedévhez képest, hogy továbbra is a felhő miatt tudott nőni a vállalat. (A clouddal kapcsolatos pozitív várakozások miatt is emelkedett az Oracle-papírok árfolyama január óta mintegy 30 százalékkal.) A november végével zárult negyedévben a szoftverszolgáltatásból (SaaS) több mint 1,1 milliárd dollár bevétel jött össze (tavaly még csak 725 millió), ami 55 százalékos növekedést jelent. A platform- és az infrastruktúraszolgáltatás (PaaS, IaaS) ennél szerényebb mértékben, 21 százalékkal bővül: hajszál híján elérte a 400 milliót, míg tavaly 330 millió volt. Összességében így a felhős bevételek meghaladták az 1,5 milliárd dollárt, ami a teljes bevétel immár 16 százalékát jelenti.

A másik és egyelőre jóval nagyobb bevételt hozó üzletág, a hagyományos szofverlicenc-értékesítés nominálisan lényegében nem változott: tavaly és idén is 1,35 milliárd dollár volt (a mostani negyedévben 6 millióval több), ami az árfolyamhatás kiszűrésével már 2 százalékos csökkenést jelent. A korábbi negyedévekhez képest ez kifejezetten jó eredménynek számít (lásd a grafikont).  Ennek üzletnek a növekedését továbbra is a licencfrissítés és -támogatás biztosítja: 4 százalékkal nőtt. Tavaly a 4,8 milliárdhoz, idén pedig az 5 milliárdhoz közelített. Továbbra is az on-premise szoftverüzlet adja a bevételek zömét, jelenleg 61 százalékot.

A hardverüzlet viszont nagyon gyengén teljesített: míg tavaly az ebből származó bevétel meghaladta az 1 milliárd dollárt, idén már csak 7 százalékkal kevesebbet, 940 millió dollárt hozott.

Továbbra is Amerika a legfontosabb piac. A teljes on-premise és cloud bevételből 4,4 milliárdot termel Amerika, az EMA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) 2,5 milliárdot, míg Ázsia és a Csendes-óceán térsége 1,1 milliárdot. Bár a bevételek növekedése nominálisan Európában volt a legnagyobb, 12 százalék, az árfolyamhatás itt volt a legerősebb, annak kiszűrése után csupán 7 százalék maradt a növekedési rátából.

A számok tehát alapvetően szép képet mutatnak, és megfelelnek annak az átalakulási folyamatnak, melynek az Oracle most van a kellős közepén. Az előrejelzések azonban közel sem optimisták: az Oracle a felhőüzlet növekedési tempójának lassulását prognosztizálja. Most folyó negyedévében már csak 21-25 százalékos bevételnövekedést jósol, ami elmarad az elemzői várakozásoktól. Ez azonban csak részben tulajdonítható annak a természetes lassulásnak, amelyet az egyre magasabb bázis okoz.

Túl erős a konkurencia?

Sokkal nagyobb fejtörést okoz az Oracle-nek a konkurencia. Olyan versenytársakkal kell ugyanis folyamatosan küzdenie, mint a felhőpiac jelenlegi két legnagyobb szereplője, az Amazon és a Microsoft. Az Amazon erejét jól jellemzi például, hogy egy tavalyi Gartner-adat szerint az AWS nagyjából tízszer nagyobb felhős számítási kapacitással rendelkezik, mint a következő 14 (!) szolgáltató összesen.

De nagyon erős Microsoft is, amely a legutóbbi negyedéves pénzügyi jelentése kapcsán azzal büszkélkedett, hogy valószínűleg saját terveiket is felülmúlják. A jövő év június végével záruló pénzügyi évükben vállalat felhős bevételei meghaladják a 20 milliárd dollárt (a teljes bevétel több mint 20 százaléka), és az Amazon is közelít ehhez a bevételhez.

A Synergy Research egy idei elemzése szerint az IaaS-, PaaS- és a hostolt magánfelhős piacot együttesen nézve Amazon részesedése messze 30 százalék fölött van, a Microsoftté is meghaladja a 10 százalékát. Ezzel szemben az Oracle tizedmagával (Alibaba, Salesforce, Rackspace, Fujitsu stb.) nem éri el a 20 százalékot.
 

A két legnagyobb konkurens ráadásul finoman rá is startolt az Oracle ügyfeleire. Az Amazon 2015 őszén, a Microsoft pedig idén tavasszal vezetett be olyan felhős szolgáltatást, amely kimondva-kimondatlanul az Oracle adatbázisok AWS-be, illetve Azure-ba migrálását segíti. Az Amazonnál mindjárt az első héten ezer adatbázist vittek át az AWS-be, bő másfél év alatt pedig közel 23 ezret (utóbbiból nem mindegyik volt Oracle). A Microsoft a saját migrációs szolgáltatását ráadásul vonzóbbá tudta tenni azzal, hogy saját hatáskörben tudta az Azure-hoz hangolni például a MySQL-t és a PostgreSQL-t.

Az OpenWorld-ön Larry Ellison is bejelentette az Oracle csodafegyverét, az automatizált és autonóm Database 18c-t. Emellett jó ideje pszichológiai hadviselést is folytat a konkurensei ellen. A cég "nagy öregje" beszélt a felhős piac totális letámadásáról, de korábban volt szó árversenyről is. És persze rendre leírta ellenfeleit, először csak az IBM-et, az SAP-t és a Salesforce-ot, majd sorra került az Amazon is.

A vállalat befektetőit viszont ez annyira nem nyugodtatta meg: figyelembe véve a jelenlegi és várható piaci viszonyokat, a jónak tűnő pénzügyi jelentés ellenére eladással reagáltak.