Legfeljebb annyiban hozott érdekességet az Oracle tegnapi tőzsdezárás után bemutatott negyedéves eredménye (ez az Oracle pénzügyi éve szerinti első negyedév), hogy hosszú idő után először fordult elő, hogy negyedéves összevetésben már a második alkalommal fordult elő, hogy a teljes felhős bevételek bővülésének üteme lassult. Míg a május 31-én zárult negyedik negyedévben 58 százalékkal nőtt éves alapon a teljes felhős bevétel, az augusztus 31-ével zárult három hónapban viszont csak 51 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Aggodalomra azonban semmi ok, természetes folyamat, amely annyiban örvendetes is, hogy láthatólag egyre inkább átlép a felhős üzlet az érettebb szakaszába. Ezt jelzi az is, hogy már a teljes bevétel 16 százaléka a felhős szolgáltatásokból származik.
A részletek
A vállalat teljes bevétele – túlszárnyalva a várakozásokat – 9,2 milliárd dollár lett, ami 7 százalékos bővülést jelent a múlt év első negyedévéhez képest, akkor 8,6 milliárd dollárt kasszírozott a vállalat. A pluszt jórészt egyébként a felhős bevételek hozták, hiszen közel félmilliárd dollárral termeltek több bevételt, mint egy éve.
Az új licencek értékesítése 6 százalékkal csökkent – ez jelenleg a teljes bevétel 11 százalékát adja –, az on-premise megoldásokhoz adott támogatás viszont továbbra is tud bővülni, ebben a negyedévben 3 százalékkal hozott többet, mint tavaly. A két terület együtt még mindig a legmeghatározóbb bevételi terület: együttesen a bevételek 65 százalékát hozzák, ráadásul éves összevetésben együttesen még mindig fel tudtak mutatni 2 százalékos növekedést.
Csökkent a tíz százalékos részaránnyal bíró hardverértékesítés is: tavaly épp hogy elmaradt a bevétel az 1 milliárdtól (996 millió dollár), idén azonban csak 943 milliót hozott. A szolgáltatások szintén tudott bővülni 6 százalékkal, így 860 millió dollárt hozott a vállalatnak.
A SaaS viszi a hátán a felhőt
Az Oracle a kezdetektől külön közli a szoftverszolgáltatásokból (SaaS), valamint a platform- és infrastruktúraszolgáltatásokból (PaaS és IaaS) származó bevételét. A nagy növekedést a kezdetektől az előző mutatta, ahogy most is. A teljes felhős bevétel negyedét hozza ez utóbbi, és a bővülési üteme is szerényebb (28 százalék), mint a SaaS üzleté, amely 62 százalékkal tudott nőni a tavalyi év első negyedévéhez képest.
A dolgok alakulása tehát az Oracle tervei szerint alakul. Safra Catz társ-vezérigazgató lényegében azon elmélkedett az eredmények ismertetése után, hogy mikor sikerül eljutni a SaaS szolgáltatásoknál célul kitűzött 80 százalékos bruttó árrést. Catz úgy látja, hogy ezt már akár a következő, tehát a jövő év júniusával kezdődő 2019-es pénzügyi évben elérheti a vállalat.
Újabb jelentős lépések a felhőben
Az Oracle a pénzügyi eredményeinek nyilvánosságra hozatala előtti napra időzítette a bejelentést, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a Kubernetes projekttel. Eddig is részt vett ugyan a munkában, de most hivatalosan is csatlakozott platina fokozatú támogatóként a Cloud Native Computing Foundationhöz (CNCF).
A CNCF-nek csak az egyik projektje a konténerek egységes üzemeltetését biztosító Kubernetes, de valószínűleg ez az egyik legfontosabb a támogató cégeknek, melyek között szinte kivétel nélkül ott vannak a legjelentősebb felhős cégek: többek között a Cisco, az Amazon (AWS), az IBM, a Microsoft, a Red Hat, az Intel, a Fujitsu és Docker is.
A bejelentésnek van két konkrét eredménye is: az Oracle Linuxon is elérhetővé vált a Kubernetest, valamint nyílt forráskódúvá válkt az Oracle Cloud Infrastructure-hez tartozó Terraform Kubernetes telepítő. A csatlakozás hivatalossá tétele (az Oracle korábban is támogatta a projektet pénzzel, mérnöki munkával) nem véletlen: nagyon sok nagyvállalat használ már konténeres megoldást. A Cloud Native Computing Foundation szerint Fortune 100 vállalatok közel háromnegyede alkalmazza a technológiát, és felük a Kubernetest.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak