Sorra érkeznek a beszámolók a Facebook és az Instagram hálózatán aktív influencerektől, hogy valakik légbőlkapott jogi indokra hivatkozva blokkolták tartalmaikat, majd különböző pénzösszeget követeltek azok "szabadon bocsátásáért", illetve azért, hogy a későbbiekben ne kezdeményezzenek hasonló zárolásokat – adta hírül a Bloomberg.
A jelek szerint a közel-keleti térséget kiemelten érintő csalási hullám különlegessége, hogy az elkövetők a közösségi platformokat üzemeltető Meta saját legitim jogkezelő megoldásával élnek vissza. A Bloomberg által példaként bemutatott egyik történet még tavaly kezdődött, azaz a jelenség nem új, de az esetek elszaporodásából arra lehet következtetni, hogy a csalóknak legalább néhány esetben sikerült így pénzhez jutniuk.
A csalás jellemzően azzal indul, hogy a tartalomkészítő hivatalos(nak tűnő) üzenetet kap arról, hogy valamely anyagát eltávolították, mert az szerzői jogokat sértett. Amennyiben az áldozat megpróbálja felvenni a kapcsolatot a téves blokkolás miatt, akkor a bűnözők minden további nélkül elismerik, hogy követelésük nem jogos, ám a tartalom feloldását bizonyos összeghez kötik.
Egy iraki influencer esetében például 3000 dollárba került volna a levett anyag visszaállítása. A csaló ugyanakkor "gálánsan" azt is felvetette, hogy havi 1000 dollárért a továbbiakban eltekint a felhasználó vegzálásától. Sőt, egy óriási akció keretében 7000 dollárért ugyanezt egy teljes évre garantálta.
Jó eszköz rossz kezekben
Az egész aljas trükk azért működhet jobban, mint a korábbi hasonló próbálkozások, mert az online csalók a Meta saját, jogvédett tartalmak ellenőrzésére és kezelésére fejlesztett rendszerével élnek vissza.
A megoldást elvben csak olyan tartalomkészítők és szervezetek használhatják, amelyeknek a vállalat erre engedélyt adott. Az eredeti cél pedig az lenne, hogy a jogtulajdonosok proaktívan tudjanak fellépni a Meta platformjain fellelhető illegális használat ellen. Ennek részeként a jogkezelő rendszeren keresztül a szerzői joggal rendelkező fél a Meta közreműködése nélkül is képes eltávolítani egy illegálisnak minősített tartalmat.
A csalók ezekhez a fiókokhoz szereznek hozzáférést különböző online feketepiacokon, majd különböző lopott tartalom feltöltésével azt a látszatot keltik, hogy azok jogos tulajdonosai, azaz a rendszer a rablót tekinti pandúrnak.
Régi probléma
A jelenség a Facebook és az Instagram esetében tekinthető viszonylagos újdonságnak, hiszen a YouTube-on már hosszú évek óta keserítik a tartalomkészítők életetét hamis szerzői jogi aggályokkal operáló bűnözők.
Az eddigi legsúlyosabb eset szintén a Google tulajdonában lévő közösségi platformhoz kötődik. 2022-ben két csalónak több mint 23 millió dollárt sikerült szereznie azzal, hogy a YouTube tartalomazonosító rendszerében olyan zeneszámok tulajdonosának adták ki magukat, amelyekhez semmi közük nem volt.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak