A mesterséges intelligenciában utazó vállalatok beruházásai már olyan nagyságrendben mozognak, hogy a szakértők szerint az már a teljes amerikai gazdaságot meghatározza. A Wall Street Journalnek nyilatkozó befektető például olyan statisztikára hivatkozik, amelynek alapján az MI-infrastruktúra fejlesztésére fordított kiadások arányaikban meghaladják a másfél évtizeddel ezelőtti, a dotkomlufi kialakulásához vezető telekommunikációs és internetes infrastrukturális kiadások értékét. Ez pedig nyilvánvalóan felveti egy újabb lufi lehetőségét is, tekintettel a beruházások minimum kétséges megtérülésére.

A cikk szerint ezek a beruházások egyelőre még Donald Trump vámpolitikájának hatásait is mérsékelik egyfajta "magánszektor-ösztönző programként". A Renaissance Macro Research kutatási arról beszélt a lapnak, hogy a mesterséges intelligenciára fordított tőkekiadások az év eddigi részében jobban hozzájárultak az amerikai gazdaság növekedéséhez, mint az ottani fogyasztói költések összessége. Ilyen felállásban pedig könnyű belátni, hogy ha az mesterségesintelligencia-iparág nem lesz képes szállítani a vezetői által ígért óriási hozamokat, az a teljes amerikai gazdaságot nagyon nehéz helyzetbe hozhatja.

A Futurism riportja ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet azokra a jelzésekre, amelyek szerint az MI-cégeket az ezredfordulós szintnél is jobban túlértékeli, ahogy az MI-lázban égő befektetők egyre emelik a részvények árfolyamát. 2018-ban még szenzáció volt, hogy az Apple piaci kapitalizációja elérte az 1 billió dollárt, de azóta már kilenc MI-vel foglalkozó vállalat jutott el ugyanerre a szintre – sőt a Microsoft és az Nvidia már a négyszeresére is, utóbbi egyetlen év alatt megháromszorozva addigi értékelését. Azt azonban egyikük sem bizonyította még, hogy ennek megfelelő hasznot hozhat a részvényeseknek.

Egy B terv biztosan nem ártana

Igaz, hogy az MI-chatbotok rövid idő alatt hihetetlenül népszerűvé váltak, de továbbra is rendkívül drágák a képzésük, az üzemeltetésük és a karbantartásuk. A technológia meghatározó hiányosságait sem sikerült kiiktatniuk, ami nyilvánvalóan korlátozza az üzleti lehetőségeket, összességében pedig a növekvő forgalom még gyorsabban növekvő költségeket termel. Lényegében még a Microsoft sikerei is arra épülnek, hogy számítási teljesítményt ad el (részben) a mesterséges intelligenciából profitálni próbáló ügyfeleknek, ami az óriási beruházásokhoz viszonyítva nem tűnik annyira stabil dolognak.

A nagy piaci szereplők mindenesetre úgy égetik a pénzt, mintha teljesen biztosak lennének a dolgukban, és az adatközponti fejlesztéseken túl a tehetséges szakembereket is akár negyedmilliárd dolláros szerződésekkel próbálják átcsábítani a versenytársaktól. A WSJ itt kiemeli, hogy a Fehér Ház látszólag teljesen érdektelen az iparág szabályozását vagy a trösztellenes szabályok betartatását illetően, így a nemzetközi verseny (értsd: Kína) még nagyobb fenyegetést jelent az MI-kártyavárra nézve. Mindezek alapján legalább megfontolni érdemes lenne, milyen hatásai lennének egy összeomlásnak.