A következő öt évben látványos átalakulhat a közép-kelet-európai távközlési szolgáltatók bevételeinek szerkezete. A régió telkó cégei ugyanis egyre erőteljesebben nyitnak az alaptevékenységen kívüli területek felé. Az IDC a térség tíz országában vizsgálódott tavaly, és az derült ki a mérlegadatok elemzéséből, hogy az ott működő inkumbens operátorok együttes bevételének 14,6 százaléka már nem a távközlési szolgáltatásból származott. Ráadásul ez a bevételrész 2013-hoz képest 1,7 százalékponttal gyarapodott is. (Az IDC horvát, cseh, lengyel, lett, litván, macedón, magyar, montenegrói, román és szlovák cégeket vont be a vizsgálatába.)
Az IT-n túlra is átlépnek
Az elemzők az alaptevékenységen kívüli területek közé sorolják a rendszerintegrációs és IKT-szolgáltatásokat, a készülékértékesítést, valamint az energiapiaci disztribúciót is. A régió szolgáltatói azonban ennél távolabbi területeken is keresnek további új bevételi forrásokat. Megjelenhetnek a pénzügyi szolgáltatások területén, beléphetnek az elektromos autótöltő állomások piacára, sőt az okos otthonok terjedésével akár erre épülő lakásszervíz szolgáltatóként is felléphetnek. Bár az alaptevékenységen kívüli üzletek súlya jellemzően még marginális, de segíthetnek az operátorok üzleti mutatóinak a javításában.
A legtöbb régiós szolgáltató már valamilyen szinten jelen van a rendszerintegrációs IKT-szolgáltatások piacán, így ezen a területen a vizsgált országokban 2019-re már némi lassulással is számol az IDC. Ezt ellensúlyozhatja a többi térségbeli ország operátorainak intenzívebb fellépése. A készülékértékesítésből származó bevételek egyenletesen nőnek, ami az okostelefonoknak és egyéb a mobil adatforgalmat szolgáló eszközöknek köszönhető.
Az úttörő kiszáll az energiapiacból
Kevésbé megjósolhatók a trendek az energiapiacon. Itt a Magyar Telekom részleges kiszállása okoz majd némi visszaesést, épp azé a cégé, amely a szolgáltatást – évekkel korábban – a régión belül elsőként elindította. Mint a Bitport is megírta, a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató idén májusban jelentette be, hogy megkezdi a kivonulását a hazai lakossági energiapiacról.
Ezt a cégnél nemcsak a rezsicsökkentés rájuk gyakorolt kedvezőtlen hatásával, hanem egyéb energiapiaci folyamatokkal is magyarázták. (A 2010-ben megalakult kormány az energiapiac visszaállamosításáról döntött.) A társaság öt éve van jelen az energiapiacon, ám a lakossági szolgáltatása mára üzletileg fenntarthatatlanná vált. Először a gázpiacról kíván kivonulni, de még az év végéig döntenek arról is, hogy kivonulnak-e a lakossági árampiacról.
A Magyar Telekomnál egyébként ma is úgy vélik, hogy maga az üzleti modell az induláskori piaci körülmények között jó döntés volt, olyannyira, hogy azóta a példájukat más külföldi távközlési szolgáltatók is követték. (Kiszámoltuk, alig másfél évvel a piacra lépés után a Telekom energiüzletének aránya a teljes bevételre vetítve elérte a 3,6 százalékot, 2013-ban pedig már 7,4 százalék volt. Egy évvel később a már említett negatív hatások miatt viszont visszaesett 6,75 százalékra.)
Lengyel és román követők
A MT példáját többen is követték. A teljesség igénye nélkül: a legnagyobb lengyel energiaszolgáltató társaság a PGE és a France Telecom csoporthoz tartozó Orange, amely a vezető lengyel távközlési szolgáltató tulajdonosa, 2012 elején az egymás termékeit és szolgáltatásait értékesítő megállapodást kötött. A két cég később közös ajánlatokkal is piacra kívánt lépni. Szintén lengyel példa, a Netia és az RWE között létrejött szerződés, amely szerint a legnagyobb ottani alternatív távközlési szolgáltató kisvállalatokat megcélzó disztribútorként bekapcsolódik a német áramszolgáltató lengyelországi értékesítésébe.
Tavaly év végi hír volt, hogy a magyarországi Digi tulajdonosaként is ismert romániai RCS & RDS cég vizsgálja ottani energiapiaci belépőjét. A szóba jöhető üzleti modell azonban eltér(ne) a megszokottól, nem disztribútorként, hanem teljes jogú szereplőként jelenne meg a távközlési társaság az energiapiacon, miután esetleg megvásárolja az Enel cég romániai érdekeltségeit. Az olasz áramszolgáltató már egy ideje fontolgatta, hogy kivonul az ottani piacról. Az üzletről további részletek egyelőre nem ismeretesek.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?