Ahány ház, annyi szokás. Különösen igaz ez a drónokkal kapcsolatos hatósági hozzáállásra. Országonként nagyon eltérő gyakorlatok születtek az utóbbi években arra, kik és milyen körülmények között reptethetnek kisebb-nagyobb repülő szerkezeteket. 

Az USA-ban például 2016 nyarán meglehetősen szigorú szabályozást léptettek életbe, ami praktikusan ellehetetleníti a drónok széles körű kereskedelmi célú bevetését, mondjuk online rendelt termékek kiszállításánál. Igaz, a jogszabályok erdejében találni olyan ösvényt, ami korlátozottan mégis utat nyit a technikának. Az Egyesült Királyságban érvenyes rendelet szintén rigorózus és például a repterek közelében semmiféle drónhasználat nem megengedett. A szabályozással kapcsolatban itthon egy meglehetősen régi rendelkezés van életben, amelynek kiváltására már két éve nyilvánosságra hozott a kormány egy tervezetet, de azóta sem sikerült tovább lépni az ügyben.

Globális kalapálás

A héten szintén nyilvánosságra került egy tervezet, de ha minden jól megy, ebben az esetben nem kell majd hosszú éveket várni a következő lépésig. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) ugyanis elkészítette a drónok nemzetközi szintű egységes kezelését célzó első tervezetét. A több mint száz nemzet szabványosítási tagszervezetét tömörítő ISO január végéig vitatja meg az anyagot, hogy aztán még 2019-ben végleges formába tudja önteni ajánlásait az apró repülő szerkezetek helyi szintű kezelésére.

Az eddig összállt dokumentum többek között repüléstilalmi zónák felállítását javasolja repterek és egyéb kiemelt területek közelében, emellett ajánlott a geofencing alkalmazása, amely az eszközöket nem csak jogi értelemben, de a megfelelő technológia bevetésével fizikailag is kitiltaná bizonyos helyekről.

A tervezet tartalmazza a drónok üzemeltetőinek fokozott felelősségét abban, hogy a reptetéssel mások személyiségi jogait, privát szféráját ne sértsék. Az ISO szakemberei azt is fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy a biztonságos üzemeltetés alapvető eleme az emberi beavatkozás lehetősége minden pillanatban. Azaz az önjáró drónokat sem ildomos látótávolságon kívül engedni. 

Az anyag foglalkozik még a pilóták képzésének, a reptetések adminisztrációjának és a drónok karbantartásának részleteivel, és kitér az adatvédelmi problémakör lehetséges kezelésére is.

Jön még más is

Mivel a szervezet nem kényszerítheti az államok törvényhozását, ezért a fentieket egyfajta legjobb gyakorlatok gyűjteményének szánja az ISO, amely segíthet egységesebb platformra terelni a világ hatóságait, dróngyártóit és -tulajdonosait. A szabványügyi szervezetnél egyébként ez csak az első anyag volt a drónokkal kapcsolatban: csőben van többek között a légiirányítással, a technikai specifikációval és a gyártással kapcsolatos ajánlásgyűjtemény elkészítése is.

Ezekre mind szükség lenne, hiszen amint azt az Egyesült Királyság repülésbiztonsági tanácsa nemrégiben nyilvánosságra hozta, a közelmúltban történt légi incidensek nagyjából fele drónokhoz volt köthető.