A Freedom House néhány nappal ezelőtt adta ki az internet szabadságáról szóló globális jelentését, amelyben az idén már kilencedik alkalommal dolgozta fel az ehhez kapcsolódó eseményeket és folyamatokat világszerte. A 2019-es kutatásban összesen 65 ország szerepel, amelyekban a Föld internethasználó lakosságának 87 százaléka él. Az egyes államokat a emberi szabadságjogok helyzetét kutató civil szervezet a megszokott módon most is a szabad, részben szabad és nem szabad besorolás alá helyezte az internet-hozzáférést akadályozó tényezők, a tartalmakat korlátozó faktorok és a felhasználói jogok érvényesülésének figyelembe vételével.

Az idei jelentés legfontosabb megállapítása, hogy az internet szabadsága világszinten is romló tendenciát mutat, ami legelsősorban a közösségi média működésének köszönhető. Az új kommunikációs csatornák már egyértelműen túlléptek korábbi rendeletésükön, vagyis a felhasználók párbeszédét elősegítő szerepükön, és a közösségek feletti ellenőrzés, illetve a politikai manipuláció eszközévé váltak. A Freedom House értékelése szerint a vizsgált 65 állam közül 33 esetben gyengült az internet függetlensége, miközben a listán szereplő országok közül 30 helyen úgy került sor valamilyen szintű választásokra, hogy 26 államban bizonyítható volt az online csatornák ilyen irányú befolyásolása.

Sokan neteznek, de nem úgy, ahogy innen elképzeljük

A kutatás emiatt a digitális platformokat "a demokrácia legújabb csataterének" nevezi, és három alapvető kategóriába sorolja az ilyen természetű beavatkozásokat: meghatároz informális lépéseket (például az online beszélgetések manipulálását), technikai lépéseket (az online hozzáférés célzott korlátozását), illetve jogi lépéseket (amelyek a politikai elenfelek letiltását vagy megnyilvánulási lehetőségeik csökkentését jelentik). Választások, tiltakozások vagy tüntetések alkalmával az elmúlt évben összesen 20 országban blokkoltak valamilyen közösségi vagy kommunikációs alkalmazást, 17 helyen pedig a telekommunikációs hálózatokat is lelőtték hosszabb-rövidebb időre.

Természetesen pozitívumnak tekinthető, hogy 16 országban javultak a mutatók az előző évihez képest, de a világ 3,8 internet-felhasználójára vonatkoztatott arányok így sem túl vidámak. Tízből hét felhasználó ugyanis olyan országban él, ahol az elmúlt évben vallási, társadalmi vagy politikai tartalmak online közzététele miatt börtönbüntetésre ítéltek embereket, kétharmad részük pedig olyan helyen netezik, ahol 2018 júniusa óta előfordult fizikai erőszak vagy akár gyilkosság is valamilyen online aktivitáshoz kapcsolódóan.

Kevésébé látványos, de ugyanilyen fontos dolog, hogy a felasználók majdnem 60 százalékát adják azok az országok, ahol az állami szervek a kormányzatot támogató "bérkommentelők" alkalmazásával igyekeznek befolyásolni a közbeszédet. Majdnem ugyanilyen arányban fordul elő a már említett vallási, társadalmi vagy politikai tartalmak elérhetőségének blokkolása, ezen kívül 46-46 százalékos rátát mutat a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok politikai okokból való leállítása és a megfelelő közösségimédia-platformok használatának időleges vagy állandó tiltása.

A Freedom House értékelésében az Egyesült Államokban is olvad az internet szabadsága, miközben Kína már-már hagyományosan, negyedik éve vezeti a negatív rangsort. A legjobb értékelést Izland kapta, ahol online megnyilvánulásokért egyáltalán nem indultak polgári peres vagy büntetőügyek a vizsgált időszakban, a hálózat hozzáférhetősége gyakorlatilag univerzális, a megengedő tartalmi szabályozás mellett pedig kifejezetten erősen érvényesül a felhasználók jogainak védelme. A képet itt csak az olyan kiberbiztonsági incidensek árnyalják, mint mondjuk egy 2018-as, az egész országra kiterjedő adathalász akció és annak következményei.

Magyarország most is a legfelső mezőnyben szerepel

A 7,4 millió netezővel jegyzett Magyarországot a Freedom House a szabad kategóriába sorolja. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a felhasználók számát is figyelembe véve a magyar internetezők a világ népességének legszerencsésebb felső ötödébe tartoznak, és a korábban említett problémák közül jellemzően csak a politikailag szélsőséges kommentelők koordinált fellépésével, félrevezető vagy hamisított hírekkel, robotokkal, netán a politikai apparátus által manipulált tartalommal kényetlenek együtt élni, miközben technikai vagy jogi korlátozások nem befolyásolják érdemben a felhasználást.

Másrészt viszont a szabad országok között Argentínával és Dél-Afrikával holtversenyben a legutolsó helyen állunk, 72 ponttal a százas minősítő skálán, miközben a szabad minősítés alsó határa 70 pont lenne – a következőnek rangsorolt, 69 pontos Kenya például már a részben szabad halmazba esik. Összehasonlításképpen: a lista élén tanyázó Izland és Észtország 95, illetve 94 ponttal szerepel a 2019-es jelentésben, a németek mellett 80, a britek és az amerikaiak mellett 77 pontos érték szerepel. Magyarország egyébként regionális bontásban azért nem sereghajtó a most vizsgált európai országok között, mert a tanulmány ide sorolja a mindössze 37 pontra értékelt (nem szabad) Törökországot is.

A Freedom House idei jelentésének módszertana és az egyes országokra jellemző részletei erről a hivatkozásról érhetők el pdf formában, itt pedig egy szemléletes világtérkép segít megvizsgálni az internet aktuális helyzetét.