Egyelőre nem tudni, jók azonban biztosan vannak. Mind több vállalat fanyalodik rá a használatukra, mert egyre nehezebben tudják kordában tartani felhős költségeiket.

Miért megy fel minden hónapban a pénzügyi igazgatóban a pumpa, amikor megkapja a felhőszolgáltatások számláját? Mert amikor az egész szervezet vért verejtékezve küzdött azért, hogy minden rendszer és adat zökkenőmentesen, de mindenképpen minimális veszteséggel átkerüljön a cloudba, az informatika azt ígérte: a korábbi költségek töredékébe kerül majd minden.

Aztán kiderül: havonta horribilis pénzek mennek számítási kapacitásra, tárolásra, különböző speciális szolgáltatásokra. Kétségtelen, hogy a pénzügynek nem kell a CAPEX járulékos ügyeivel foglalkozni (a beruházást sokszor hitelből vagy eredménytartalékból kell finanszírozni, amortizációt kell számolni stb.). Ám ha a menedzsment a könyvelési bűvészkedésektől el is tekint (természetesen teljes mértékben nem tekinthet el), gyakran arra jut, hogy akár jóval drágább is lehet a felhős infrastruktúra, mint a saját üzemeltetésű IT.

Ha kíváncsi arra, hogyan vélekednek erről a hazai informatikai vezetők, érdemes visszalapoznia két tavalyi podcastunkra: Pocsai Zsolt ügyvezető igazgató (OTP Bank Digitális Infrastruktúra Szolgáltatások Igazgatósága) Hibrid infrastruktúra szolgáltatás a pénzügyi szektorban című előadására, valamint Rózsa Gábor Azure-architect (Graphisoft), Behán László ügyvezető (FrontX) és Mádi Gábor CIO (ShiwaForce) Elméletek és tapasztalatok a felhős költségmenedzsmentben című beszélgetésére.

Egy kisebb informatikájú szervezetnél akár még kockás papíron is átlátható a felhő költsége. A kiterjed és bonyolult informatikával dolgozó vállalatoknál ez fogós feladat, ráadásul manapság ismét nő a CIO-kon a nyomás, hogy javítsák az informatika hatékonyságát: kevesebből többet, gyorsabbat, ügyesebbet...

Ma nagyjából az a szakmai konszenzus, hogy egy olyan szervezetnek, amely sok és sokféle felhőt használ, megéri dedikált embert alkalmazni arra, hogy szorosan kontrollálja a vállalat felhőhasználatát. Aki esetleg nem csak ellenőriz, hanem kialakít egy ösztönzőprogramot is, amely a felhős kapacitások (számítás, tárolás stb.) felhasználásának optimalizálására ösztönzi a munkatársakat.

Az ellenőrzés csak monitoring eszközzel hatékony

A felhőköltés sajnos szabad szemmel – sőt távcsővel és mikroszkóppal sem – látható azonnal. A felhőköltség-menedzser tehát hatékony segédeszköz nélkül legfeljebb félkarú óriás. A nagy szolgáltatók már reagáltak az igényre, és rendszerint kínálnak is valamilyen menedzsment eszközt, ami idejekorán riaszt, ha a költségek elszaladnának: ilyen például az Azure Cost Managementje, a Google Cloud Cost Managementje vagy az AWS Cloud Financial Managementje.

De mit csináljanak azok a szervezetek, amelyek használnak Azure-t, GCP-t és AWS-t, sőt Oracle-t, ami mellé esetleg még valamilyen helyi adatközpont-szolgáltatótót is vesznek kapacitást? Mivel a világ ezen a téren sem az egyszerűsítés irányába halad, megjelentek (és egyre kelendőbbek) azok a független költségmenedzsment eszközök, amelyek képesek egyben kezelni sok szolgáltató használati adatait. Sőt, igazodva ahhoz, hogy a legtöbb szervezet hibrid rendszereket (felhő + on-premise) használ, egyre gyakoribbak azok a költségkezelő toolok, melyekkel az on-premise erőforrások kihasználtságát is nyomon lehet követni. (Nem mellesleg utóbbiak jó kiindulópontot adnak ahhoz, hogy össze lehessen hasonlítani a saját üzemeltetésű és felhős rendszerek költségeit.)

A puszta kapacitás azonban nem minden. Sok olyan felhőköltség-kezelő van, amely egy nagyobb csomag része, többek között arra is alkalmas, hogy segítse érvényesíteni a felhőhasználathoz kapcsolódó biztonsági szabályokat. Azok az eszközök szintén képesek több-kevesebb segítséget adni az optimalizálásban, melyek az IT governance valamely területét (szoftvergazdálkodás, IT-infrastruktúra felmérése stb.) támogató szoftver továbbfejlesztései.

Azt, hogy valójában mennyire komplex az ellátandó feladat, jól mutatja a Gartner cloud management toolokra vonatkozó definíciója: olyan eszközök, amelyekkel a szervezetek hibrid és többfelhős szolgáltatásokat és erőforrásokat kezelhetnek (governance, életciklus-menedzsment, brokering, automatizáció). A kínálat bőséges: a Gartner a Peer Insightson több mint nyolcvan terméket sorol fel a cloud management tooling kategóriában, és több mint hatvanról felhasználói értékeléseket is találunk. De egy kisebb összefoglalóban a CIO.com is 13 terméket véleményezett. A két listából mutatunk be néhány érdekesebbet.

Anodot. Elsődlegesen nem a felhős költséget menedzseli, hanem az adatáramlást figyeli különböző szolgáltatásokon és alkalmazásokon át, és riaszt, ha olyan rendellenességet tapasztal, ami hatással lehet a felhasználókra. A felhős instance-ok és podok költségeit csak fő szolgáltatása melléktermékeként lehet vele monitorozni. Ehhez képest jó eszköznek tartják, egy nagyobb izraeli szoftverfejlesztő cég FinOps-szakértője szerint kategóriájában a legjobb. A dashboardja informatív infografikákat rak össze, amelyekből kiolvasható, hogy mibe kerül összességében egyes mikroszolgáltatások vagy API-k működtetése különböző terhelések esetén. Legfőbb előnyének azt tartják, hogy ún. white-label platformként kiváló eszköz az integrációhoz.

Apptio Cloudability. Az Apptio FinOps tanúsítvánnyal is rendelkező Cloudability nevű terméke kifejezetten a felhős költségek kezelését segíti – akár részlegekre, csapatokra lebontva. Az egyes felhős instance-okat hozzá lehet rendelni az egyes csapatokhoz, így akár a könyvelésben is nyomon követhető, hogy melyik részleg mennyit költött. Emellett a csapatok/részlegek maguk is követhetik műszerfalakon saját költségeiket, sőt a Cloudability segít a jövőbeli használat mértékének megtervezésére (Cloudability True Cost Explorer). Kifejezetten erős a vizualizációban, ami segíti az illetékeseket, hogy gyorsan átláthassák az aktuális helyzetet. Sokan előnyének tartják, hogy jól integrálható a Jira ticketing rendszerrel vagy az olyan tracking eszközökkel, mint a Datadog. Utóbbi integrációs lehetőség érdekessége, hogy bár a Datadoggal felhős gépeket, hálózatokat, serverless platformokat, alkalmazásokat lehet monitorozni, az Anodothoz hasonlóan mintegy mellesleg a felhős költségek kezelésére is alkalmas.

Densify. Elsősorban instance-ok, Kubernetes fürtök és VMware VM-ek optimalizálására fejlesztették, és FinOps, azaz felhőköltség-optimalizáló eszközként árulják. A Densify szerint szerint ennek az a legjobb módja, ha pontos nyilvántartást vezetünk a terhelésekről, majd az adatok alapján gyorsan skálázunk fel- és le is. Egyik fontos előnyének tartják, hogy jogosultságok alapján lehet benne instance-okat kiosztani. Adott feladathoz az instance-ok típusát és méretét egy gépi tanulási algoritmus választja ki.

Morpheus. Egy magántőke-befektető társaság IT-ja eredetileg saját használatra fejlesztette a DevOps-os működés támogatására, és csak öt évvel később vitte piacra. A teljes felhőmenedzsmentet lefedi a tervezéstől az üzemeltetésen át a biztonságig és a FinOps csapat igényeire szabott költségmenedzsmentig – rengeteg automatizációs lehetőséggel. (Elterjedtségét jelzi, hogy közel annyian írtak róla véleményt, mint az Azure költségmenedzselő segédletéről.) Hibrid környezetben akár 30 százalékot is lehet faragni a felhős költségeken, állítják fejlesztői.

Nutanix. Multicloud környezetre tervezték a Nutanix Cost Governance eszközét (korábban Beam néven futott). Teljes képet ad a különböző instance-okról, beleértve a helyben hosztolt privát felhős gépeket is. Nagy előnye a testre szabhatóság, illetve az, hogy segít a tervezésben, mivel a fűtési-hűtési költségektől a hardver és az adatközpont bérleti díján át egy sor költségtényezőt figyelembe véve készít pontos költségbecsléseket a különböző típusú felhős instance-ok költségeiről. Beállítható riasztás adott felhőfogyasztás túllépésénél.

Nem csak a stratupok repültek rá

A terület fontosságát jelzi, hogy nem csak a réspiacokra lövő startupok, hanem a nagyvállalati megoldásszállítók is fejlesztenek ilyen eszközöket.

AppDynamics. A Cisco eszköze, melyet egykor Replex néven árultak, Kubernetes-környezetben a konténerek elburjánzását hivatott meggátolni (ez egyre nagyobb probléma, és sok vállalatnál okozza a felhős költségek elszállását). Az eszköz része a Business iQ csomagnak, amely publikus felhőben és a helyben futó fürtöket is monitorozza, de elsősorban a zavartalan működést hivatott biztosítani. A költségek nyomon követése ennek csak egy kis szelete. A költségeket viszont csapatszinten is ki tudja mutatni. Saját gépi tanulási motorja a múltbeli adatokból használható terveket rak össze az instance-ok használatára. A rendszerben házirenddel szabályozható, hogy a csapatok mihez férjenek hozzá, milyen mértékig, illetve mihez ne. Legnagyobb erényének egyébként épp azt tartják, hogy integrálja a költséggazdálkodást az általános alkalmazásmonitoringgal.

Turbonomic. Az IBM egy MI-alapú rendszerrel oldotta meg a feladatot. A Turbonomicnak azonban nem a felhős költségek monitorozása az elsődleges feladata, hanem a deployment menedzselése, azaz az alkalmazások és az infrastruktúra lehetőségeinek az összehangolása. Az eszköz automatikusan elindítja, leállítja és áthelyezi az alkalmazásokat a teljesítményigényeknek megfelelően. A döntéseket vezérlő adatokat egy adattárházba teszi, és a jövőbeli döntéseket hozó MI tanítására használja. Nagyon jó és informatív a dashboardja, és nagyban segít az erőforrás-elosztás automatizálását. És nem mellesleg segít optimalizálni a felhős kapacitások igénybevételét.

Összeállításunkban nem foglalkoztunk a CSP-k saját felhőjükhöz fejlesztett költségmenedzsment eszközeivel, hiszen azokkal valószínűleg a legtöbben találkoztak már, és a jelentős szereplőkből is csak néhány érdekesebbet tudtunk röviden bemutatni. Akiket mélyebben érdekel a téma, azoknak a fentebb említett podcastadáson túl ajánljuk a Peer Insightson megosztott véleményeket. Tanulságosak.

Cloud & big data

Magyar fejlesztésű szoftverrel bővült a projektmenedzserek eszköztára

A projektkontrolling területén jelenthet segítséget a céleszköz, amellyel lecserélhetők az elszórtan tárolt Excel-fájlok.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.