Pedig kifejezetten a nagyszülőknek készítették. Egy kisebb panellakás konyhájába még macerás beszerelni, de okosba' biztosan megoldható.

Nem a mosogatás vagy a 'ki pakol be ma a mosogatógépbe?' jellegű családi viták kiküszöbölésére találta ki a Toyota, de akár arra is alkalmas az egyik robotújdonsága. A Toyota Research Institute a közelmúltban mutatta be annak a robotjának a prototípusát, amely a konyhában a nemszeretem mosogatásban váltja ki az emberi munkát.

A megoldás célja elsősorban az idősgondozás minőségének javítása. Japán lakossága ugyanis gyorsan öregszik, most már a 65 év felettieké a legnagyobb ütemben növekvő korcsoport – ami egyébként a távol-keleti országokban gyakori probléma. Az idősgondozás ugyanis nem tud lépést tartani az igényekkel, ezért egyre több cég kísérletezik olyan, háztartásokban alkalmazható robotokkal, melyek ki tudják váltani bizonyos feladatoknál a gondozói munkát.

A Toyota kutatóintézete is egy ilyen részproblémára keresett megoldást.

Egyelőre csak egy látványkonyhában működik

A vállalat kaliforniai kutatólaborjában kialakítottak egy otthoni környezetet, és abban tesztelik azoknak a robotoknak a működőképességét/hatékonyságát, melyeket az idősgondozás támogatására szánnak. Ennek egyik eleme a mosogatósegéd, ami inkább egy ipari robotra emlékeztet: kinézete alapján akármelyik gyárban megállná a helyét az automatizált gyártósor mellett. Éppen ezért nehéz is lenne elképzelni mondjuk egy magyar panelkonyha mosogatója előtt – jelenlegi formájában nem is tűnik túl praktikusnak.

Maguk a kutatók is elismerik: mindez egyelőre inkább látványosság, mint használható termék. Koncept eszközökről van szó, amelyeknek a kereskedelmi forgalomba kerülése még nagyon messze van.

A mosogató robotkar például a konyha plafonjába épített sínekről lóg lefelé. De mozgása nagyon kifinomult. Szintén friss fejlesztésük az a robotkéz, amely levegővel feltöltött párnákkal a legkényesebb felületeket is úgy tudja "megragadni", hogy nem okoz rajtuk sérülést.

A prototípusok japán méretekben készülnek, igazodva a japánok lakteréhez. A szűk tér problémáját például azzal próbálják áthidalni, hogy a robotokat integrálják az épületek szerkezetébe. A prototípusok egy része (de nem az összes) azért került például a mennyezetre, mert ott a legkisebb a valószínűsége, hogy bármivel összeütközik, és az adja a legnagyobb mozgásszabadságot is a karoknak.

A lényeg az, ami nem látható

A robotkarok működése persze látványos (lásd a mellékelt videót 21:05-től), de a lényeg az, ami nem látszik. Ezek a háztartási robotok ugyanis amellett, hogy öntanulóak. Képeseknek kell lenniük az önálló cselekvésre, mert sok esetben olyan magatehetetlen emberek mellett kellene szolgálatatot teljesíteniük, akik például hangvezérléssel sem tudják a gépeket irányítani.

A rendszerek tanítására a virtuális valóságot is bevetették. Először VR-kontrollereket szerelnek egy emberre, akik elvégzi az adott feladatot. A kontrollerek rögzítik a mozgásmozgássort, amit aztán a robotba programoznak. Ez a technika nem a Toyota találmánya, elég sok robotikai cég ezzel a módszerrel próbál bonyolultabb mozgássorokat robotokba programozni.
 


A japán vállalat kutatóintézetet egy eddig megoldatlan problémát szeretne robotjaival áthidalni, miszerint az ilyen háztartási segítő robotok tevékenysége nehezen mérhető, modellezhető és előrejelezhető. Ezért van az, hogy bár sok ilyen, a Toyotáéhoz hasonló fejlesztés indult, közülük kevés került ki a laborokból a való világba.

A Toyota Research Institute-ban nem valamiféle univerzális segítővel kísérleteznek, hanem olyan robotokkal, melyek az idős korú, fizikai képességükben korlátozott emberek bizonyos korábbi képességeit célzottan pótolják, kiegészítik.

Piaci hírek

300 dollárból épített magának segítő robotot, hogy ne szoruljon másokra

Az ALS nevű betegségben szenvedő michigani mérnök egy hússzor drágább eszközt váltott ki ezzel.
 
Hirdetés

A gazdi szeme, avagy hogyan lesznek tájékozottabbak az állattartók

Bár Magyarországon még az on-premise megoldásokat kedvelik a vállalatok, a hálózatba kapcsoltság általánossá válása miatt túl kell lépni ezen a szemléleten.

Hirdetés

Trend Micro: túl kell lépni a helyhez kötött biztonságon

Bár Magyarországon még az on-premise megoldásokat kedvelik a vállalatok, a hálózatba kapcsoltság általánossá válása miatt túl kell lépni ezen a szemléleten.

Minél szélesebb látószögű optikával nézi az IT-infrastruktúrát a biztonsági csapat, annál gyorsabban veszi észre a fenyegetéseket, és tud azokra reagálni. Ebben segítik az XDR-platformok.

a melléklet támogatója a Trend Micro

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.