Közel négy éve, 2015 májusában mutatta be az I/O konferencián a Google a Project Soli koncepcióját. A Google olyan rendszer fejlesztésébe fogott, amely rádióhullámok segítségével fogja fel és értelmezi a kéz finom mozdulatait, így segítve eszközök irányítását.

FCC: közérdek egy ilyen rendszer

A fejlesztések gyorsan haladtak, már 2016-ban eljutottak oda, hogy a rendszer lelkét adó vezérlő csipet sikerült integrálni egy miniatűr alaplapra, hogy akár viselhető (pl. okosóra) vagy hordozható eszközökbe (mobiltelefon) is be lehessen építeni.

A rendszer szélesebb körű használatához azonban meg kellett szerezni a Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC – Federal Communications Commission) engedélyét, hiszen alapvetően egy miniatűr rádiólokátoros rendszerről van szó, amely úgy rögzíti a felhasználó kézmozdulatait, hogy rádiójeleket sugároz a háromdimenziós térben, és a visszaverődő jeleket értelmezi. Emiatt felmerült, hogy működése zavarhat más rádiófrekvenciás rendszereket.

Az FCC most jóváhagyta, hogy a Google a radaros szenzorokat kísérleti fázisban az engedélyezettnél magasabb teljesítményen üzemeltesse, valamint azt is, hogy az ilyen szenzorokat tartalmazó eszközöket például repülőgépeken is lehessen használni.

Az FCC azzal indokolta a döntést, hogy közérdeknek számít egy olyan innvoáció, amely segíti a kézmozdulatokkal történő eszközvezérlés megoldását. Ugyanakkor nagyon alacsony annak a lehetősége, hogy zavarjon más rendszerek, például a repülőgépek fedélzeti műszereinek működését.

A kéz gesztusaival történő eszközvezérlés – ilyent láthattunk például a Különvéleményben, amikor John Anderton nyomozó (Tom Cruise) egy képernyő előtt hadonászva jelenít meg információkat, indít folyamatokat stb. – számtalan területen használható. Új lehetőséget ad például azoknak a fogyatékkal élőknek, akik számára a hangvezérlés nem opció.
 

A kisebb elektronikus eszközök, például okosórák vezérlése mellett használható lenne lényegében minden okosotthonos eszközhöz, amikhez eddig távirányítók garmadáját kellett a magunk közelében tartani. Például kézmozdulattal lehetne bekapcsolni a tévét, váltani a csatornák között, bekapcsolni és beállítani a termosztátot, a légkondicionálót stb. Szintén sokat segítene az autók infotainment rendszerének irányításában. Az elmúlt évben a Google több prototípust is bemutatott a technológia konkrét alkalmazására (lásd a fenti videót, melyben 1:00-nál látható a technológiai működési elve).

Vannak konkurensek is

A gesztusvezérlést – a sci-fik mellett – a Nintendo Vii és a Microsoft Xboxhoz készített Kinectje tette ismertté, pontosabban mutatta meg, hogy a gesztusvezérlés megvalósítható. A Google több úton indult el. 2013-ban vette meg a Flutter nevű kis céget. A startup Mac OS X-hez fejlesztett gesztusvezérlő alkalmazást: a webkamera és a szoftver révén kézzel lehetett vezérelni maces zenei alkalmazásokat.

Az Intel is kifejlesztette a maga térbeli gesztusvezérlés-rendszerét, a RealSense-t, ahogy az Apple is beszerezte a szükséges alaptechnológiákat. Egyelőre sem a RealSense – amit inkább a gépi látás irányába vitt el a csipgyártó –, sem az Apple nem hozott áttörést ezen a fronton.