Két RealSense kamerát is bemutatott a chipgyártó vállalat. A D415 és D435 típusjelzésű eszközökkel szinte bármilyen eszköz felruházható 3D-s képességekkel. Az USB-s készülékek ezt a funkciót a vadonatúj RealSense D4-es processzorral érik el.

Elérhető áron

"Napjaink számítógépeinek és digitális eszközeinek többsége kétdimenziós képfelismerésre alapuló gépi látást alkalmaz, de az Intel RealSense mélységérzékelő technológiája révén emberszerű látásmódot kínál számukra" – nyilatkozta a bejelentés kapcsán az cég RealSense csoportjának vezetője, Sagi Ben Moshe.

A kompakt kialakítású, a csomagolásból kivéve azonnal használható kamerákkal a tervek szerint a fejlesztők a korábbiaknál könnyebben hozhatnak létre háromdimenziós, mélységérzékelésre alapuló megoldásokat. Az Intel RealSense SDK 2.0-t támogató kamerák most először keresztplatformos kialakításúak, és a nyílt forrásokon nyugvó RealSense Software Developer Kitre alapulnak.

Olyan új, mélységérzékelést magában foglaló lehetőségeket kínál ezzel a fejlesztők, az OEM-ek és ODM-ek, illetve a rendszerintegrátorok számára az Intel, mint például a 3D-s pontfelhő felvételek megjelenítése, vagy több kamera gyors beállítása és kalibrálása. A két kamera kül- és beltéri használatra egyaránt alkalmas, és a chipgyártó állítása szerint megvilágítási környezettől függetlenül jó képminőséget produkálnak.

Ennek köszönhetően akár nagyobb méretű, virtuális- és/vagy kiterjesztett valóságot támogató drónokon és robotokon is jó szolgálatot tehetnek. Ezeken a területeken alkalmazva a mélységérzékelés új lehetőségeivel az eszközök intelligensebbé válhatnak és eddig nem tapasztalt élményekkel gazdagíthatják tudásukat - vélekedik az Intel.

A kamerák jelenleg előrendelhetőek, áruk 30-40 ezer forint (149 és 145 dollár) között alakul.

Folyamatos a fejlődés a gépi látás területén

Távolodóan az Intel hagyományosan erős üzletágától, a chipgyártó az elmúlt években több olyan befektetést is eszközölt, mellyel a gépi látás területén igyekezett erősíteni piaci pozícióját. 2016-ban Brian Krzanich vezérigazgató hirdette meg az új irányvonalat: lefaragnak minden olyan területet, amely nem hoz elég pénzt, vagy nem segíti a vállalat vezető szerepét a még csak formálódó IoT vezérelte új világban.

Ezzel párhuzamosan megkezdődtek az új irány szellemében a felvásárlások is. Ugyanazon év augusztusában például a mély tanuláshoz saját chipet is fejlesztő Nervana Systemset vásárolták meg 400 millió dollárért, ősszel pedig a gépi látáshoz speciális SoC lapkákat fejlesztő dublini székhelyű Movidiust kebelezték be. 2015-ben 30 százalékos részesedést szereztek a VR és katonai optikai eszközöket fejlesztő Vuzixban, majd teljes egészében felvásárolták az okos szemüvegeket és viselhető eszközöket gyártó Recon céget.

Elengedhetetlen, hogy tartsa a lépést az Intel, hiszen vetélytársai sem késlekednek. Mint azt 2017 végén írtuk, a Google a témát a mesterséges intelligencia irányából megközelítve olyan MI-t alkotott, ami saját magánál jobban teljesít, vagyis az emberi programozás hatékonyságát felül tudta múlni. Tárgyak, pontosabban objektumok valós idejű videóban történő felismerésére trenírozták a NASNet nevű MI-t.

Az önnön fejlesztésére képes AutoML ezt követően felmérte a NASNet teljesítményét és a saját maga által létrehozott MI fejlesztésére használta fel. Több ezerszeri ismétlést követően kiderült, hogy a NASNet az "edzésnek" köszönhetően minden más, számítógépes látás témájában létrehozott rendszert felülmúló képességgel rendelkezik. A Google kutatói szerint átlagosan 82,7 százalékos pontossággal dolgozik, ami minden korábban publikált eredményt lepipál.