A nyílt forráskódú szoftverlicencelés alapjai, valamint legújabb trendjei. A legfontosabb tudnivalókat dr. Telek Eszter, az IPR-Insights Hungary tanácsadási igazgatója, szerzői jogi és szoftverlicencelési szakértő foglalta össze olvasóinknak.

A Black Duck Software tudásbázisának adatait felhasználva folyamatosan hozzáférhetővé teszi a nyílt forráskódú szoftverlicencek népszerűségének rangsorát (a grafikonon a január 22-i adatok láthatók). Míg néhány évvel ezelőtt a GPL licenc egyértelműen vezette a listát, a jelenleg elérhető sorrend első helyezettje a megengedő MIT licenc. Különösen figyelemre méltó ez a tény azt figyelembe véve, hogy a lista harmadik és ötödik helyezettje is megengedő licenc (Apache License 2.0, BSD License 2.0), melyek így látványosan jelentős "részesedést" hasítanak ki a nyílt forráskódú licenceket alkalmazó szoftverfejlesztési projektek tortájából.

TOP20 open source licenc
Create pie charts

(Forrás: Black Duck Software)
 

Licencelési háttér röviden

Anélkül, hogy hosszasan értekeznék a szoftverek jogi védelmének szabályairól, illetve a nyílt forráskódú (szabad vagy FLOSS – FreeLibreOpenSourceSoftware) szoftverlicencelés sajátosságairól, jogászként mindig fontosnak tartok néhány alapvetést megemlíteni, mikor egy, a FLOSS licenceléssel összefüggő kérdés értékelésére kerül sor.

A szoftvert védi a jog (szerzői mű) – ezt mindenki tudja. A szabad szoftvert mindenki használhatja, ezért szabad – ezt mindenki így gondolja. Viszont az, hogy ha a szabad szoftver szabad, és mindenki használhatja, miért vannak mégis szerzői jogi perek, amelyek a szabad szoftver nem jogszerű felhasználását vizsgálják, nem biztos, hogy egyértelmű.

A szoftvert védi a szerzői jog – ez igaz. Mindenfajta szoftvert véd a szerzői jog, mely a védelem kritériumainak megfelel: így a szabad szoftvert is. Azaz a szerzői jog nem a szabad vagy a tulajdonosi szoftvert védi, hanem a szoftvert. Egy szoftver attól lesz szabad vagy tulajdonosi, hogy a felhasználását "szabad" vagy "tulajdonosi" licenccel engedélyezik. Nagyon leegyszerűsítve: a szerzőnek (a szoftver fejlesztőjének) joga, hogy művét maga felhasználja, vagy felhasználását más számára engedélyezze, azaz a szerzőn kívüli felhasználók az alapján lesznek jogszerű felhasználók, hogy a szerző engedélyt ad számukra a mű felhasználására. A szerző és a felhasználó között létrejövő szerződés a felhasználási szerződés, köznyelvben: licenc.

Mivel a szoftverlicencek gyakran általános szerződési feltételeket tartalmaznak, és bizonyos szerzők/jogosultak bizonyos fajta szoftvereket hasonló rendelkezések alapján engedélyeznek, a szoftveriparban létrejöttek tipikus licencek vagy licenctípusok. A kategóriák nem tökéletesen letisztultak, de a két fő halmaz a tulajdonosi (azaz "tulajdonosi licenccel" engedélyezett) szoftverek és a szabad (azaz "szabad licenccel" engedélyezett) szoftverek csoportja.

A tulajdonosi (vagy zárt forráskódú) szoftverek esetében a jogosult a licencben tipikusan nagy részletességgel meghatározza a szoftver felhasználásának módját és terjedelmét, kizárja a forráskód megismerésének és a szoftver átdolgozásának, továbbá – leggyakrabban – a szoftver terjesztésének lehetőségét.

A szabad (vagy nyílt forráskódú, összefoglalóan FLOSS) szoftverek esetében a jogosult a szerződésben engedélyezi a szoftver forráskódjának megismerését, szabad tanulmányozását, a szoftver szabad futtatását, másolását, terjesztését, átdolgozását. Ez alapján a szoftver teljesen "szabadnak" tűnik, mivel az előbbiek alapján az tulajdonképpen bárki számára hozzáférhetővé válik, kvázi közkincsbe kerül.

Itt érdemes viszont újra arra gondolni, amit mindenki tud: a szoftver szerzői mű, jogszerű felhasználása kizárólag a szerző engedélye alapján lehetséges. Így ha a szerzőnek az a szándéka, hogy a szoftvere szabad szoftver legyen, ezt a célt szolgáló licenccel kell a felhasználását engedélyeznie. Az nem megoldás, hogy publikálom a szoftveremet mindenféle tájékoztatás és licenc nélkül azt sugallva, hogy semmilyen korlátozást nem szeretnék alkalmazni: mivel a szoftver szerzői jogi oltalom alatt áll, minden felhasználó, aki az így közzétett szoftvert használni kezdi, engedély nélküli felhasználó lesz. Ha a fejlesztőnek az a célja, hogy szoftverét minél többen megismerjék, használják, olyan tartalmú felhasználási szerződést kell kötnie a felhasználóval, ami ennek a célnak megfelel.

A FLOSS licencek típusai

A szerző joga tehát, hogy saját műve vonatkozásában a felhasználó számára "szabadságot" garantáljon. Természetesen az is a szerző joga, hogy meghatározza e szabadság mértékét.

A tipikus rendelkezések alapján a FLOSS licencek is csoportokra bonthatóak, a csoportokon belül pedig több alcsoport és rengeteg FLOSS ÁSZF (általános szerződési feltételek) található – ahogy fent utaltam rá, a kategorizálás/elnevezések nem teljesen egységesek, de a főbb jellemzők egyértelműek.

Erős copyleft/GPL-típusú licencek: Az ún. GPL-típusú licencek, mint minden FLOSS licenc, lehetővé teszik a szoftver forráskódjának megismerését, szabad tanulmányozását, a szoftver szabad futtatását, másolását, terjesztését, átdolgozását. Ezek mellett tartalmaznak viszont egy alapvető kötelezettséget: a szoftver átdolgozásával létrehozott mű felhasználását az eredeti mű felhasználási feltételei szerint kell engedélyezni. Ez utóbbi az ún. copyleft klauzula, amely biztosítja, hogy a szabad szoftver módosítása útján előálló új mű ne lehessen tulajdonosi szoftver, azaz garantálja, hogy a szoftver "szabadsága" megmaradjon.

A kategória legismertebb licence a GNU General Public License, innen az elnevezése is.

Gyenge copyleft/non-copyleft/megengedő/BSD-típusú licencek: A BSD-típusú licencek az alapvető jogosultságok garantálásában megegyeznek a GPL-típusú licencekkel, azonban e felhasználási szerződések nem kötelezik az átdolgozás eredményeképp létrejövő származékos mű fejlesztőjét arra, hogy az új mű felhasználását az eredeti licenc feltételei szerint engedélyezze. Mivel ennek következtében nem követelik meg a származékos mű forráskódjának közzétételét, az felhasználható zárt forráskódú szoftverek fejlesztése során is. Tehát ezek a licencek lehetővé teszik, hogy a szabad szoftver átdolgozásával tulajdonosi szoftver készüljön.

A kategória a nevét a Berkley Software Distribution licencről kapta.

Copyleft vagy non-copyleft?

A fenti jellemzők alapján azt hiszem, egyértelműek a gyakorlati megfontolások.

Ha a fejlesztő/jogosult azt szeretné, hogy a szoftvere tényleges jogi/pénzügyi akadályok nélkül nagy tömegekhez jusson el, FLOSS licencet választ. Viszont fontos az is, hogy miután a szoftver eljut a tömegekhez, mi lesz a sorsa.

A GPL-típusú licencek óvják a szoftver státuszát: ami szabad volt, maradjon is az, senki se jusson vagyoni előnyhöz a közösségi aktivitást lefölözve. A megengedő licencek nem ilyen szigorúak: az átdolgozást végző fejlesztő szabadon dönthet az új szoftver jogi sorsáról.

Üzleti megfontolások, licenckonstrukciók változása: A szoftver jogi sorsához természeten komoly gazdasági érdekek fűződnek. Az, hogy hogyan érvényesülnek ezek az érdekek, és a hogyan állítható a szoftverlicencelés ezek szolgálatába, az időről időre változik (és részletes kifejtése természetesen külön írás témája lehetne).

Kezdetben úgy tűnt, hogy leginkább akkor aknázhatóak ki a szoftverben rejlő értékek, ha a jogosult minél inkább óvja azt, azaz jól körbebástyázza magát egy tulajdonosi szoftverlicenc rendelkezéseivel. Így a szoftver felhasználásáért díjat kérhet, később a frissítésekért, támogatásért cserébe követési-támogatási díjra jogosult. Az érem másik oldala, hogy mivel a kódot csak a jogosult ismeri, annak átdolgozása, azaz a szoftver továbbfejlesztése is az ő feladata, ennek költsége az ő költsége. Felhasználói szemmel az árnyoldal, hogy jogszerűen csak ahhoz jut el a szoftver, aki a jogosult által kért díjat megfizeti.

Ha van olyan lehetőség, hogy a drága tulajdonosi szoftverhez hasonló funkcionalitású szoftver olcsóbban vagy ingyen is elérhető, a felhasználó felkapja a fejét. Sőt felhasználói tömegek fordulhatnak ezek felé a programok felé, ha azok tényleg elég jók, és a tulajdonosi szoftver alternatívái lehetnek. A nyílt forráskódú modell alapgondolata tehát, hogy tömegek számára teszi hozzáférhetővé a kódot – tömegeket bevonva ezzel a fejlesztésbe.

Dr. Telek Eszter
A szerző az IPR-Insights Hungary tanácsadási igazgatója, szerzői jogi és szoftverlicencelési szakértő

A közösségi fejlesztés eredményeképp létrejövő szoftverek nagyszerűek lehetnek, de ahhoz hogy egy tulajdonosi termék stabil, megbízható alternatíváivá váljanak, szükség lehet kiegészítő fejlesztésekre, támogatásra. És itt érvényesíthetőek a gazdasági érdekek. A klasszikus licenc plusz követés modellben várható jogdíjfizetés helyett a stabilizálásért, szolgáltatásért, rendelkezésre állásért előfizetési, szolgáltatási díjat lehet kérni a FLOSS modellben.

A GPL úgy "vigyáz" a kódra, hogy mindenki számára hozzáférhetővé teszi azt, sőt a copyleft klauzulával kikényszeríti, hogy ezen ne is lehessen változtatni: a kód folyamatosan fejlődik, és ehhez folyamatosan értékesíthetőek az előfizetésben elérhető szoftverelemek, szolgáltatások, melyek a stabil működéshez szükségesek.

Másik kedvelt megoldás (amely szintén csak GPL típusú licenccel érhető el) a kettős licencelés: ugyanazon termék közösségi és üzleti változata is létezik. Az első változat GPL licenc alatt érhető el, díjfizetés nélkül, a második tulajdonosi licenccel, díjfizetés ellenében (így viszont a szoftver a copyleft fertőzés nélkül összekapcsolható a felhasználó saját szoftverével). Mivel ilyen termékek esetében a közösségi fejlesztésben részt vevő fejlesztők jogátruházási szerződéssel rendszeresen átruházzák a fejlesztéseikhez kötődő vagyoni jogaikat a "termék" eredet jogosultjára, ezért az eredeti jogosult a közösségi fejlesztésből profitálva megteheti, hogy "saját" szoftverének felhasználását tulajdonosi és FLOSS licenccel is engedélyezze.

Miért non-copyleft? A GPL modell fenti előnyei mellett mi lehet az oka a megengedő licencek térnyerésének?

Open source licencek használatának változása 2009-2015
Create column charts

(Forrás: OSS Watch team blog)

Elemzők szerint itt is a felhőalapú szolgáltatások, illetve a Software as a Service (SaaS) modell terjedése van a háttérben. Az utóbbi időben – nem csak FLOSS területen – a jogosultak igyekeznek a szolgáltatások felé billenteni a szoftverterjesztési konstrukciókat, ilyenformán háttérbe szorul a kód, illetve a szoftverpéldány maga. A hangsúly (a gazdasági is) a szolgáltatáson van, így a szoftverpéldánnyal kapcsolatban "megengedőbbé" válik a szoftverpiac.

Így már a GPL biztosította copyleft védelem sem olyan fontos, mint korábban: eszerint a szolgáltatásnyújtás kerül reflektorfénybe – vonatkozzanak is akármilyen licencfeltételek az ennek alapját képező szoftverre.

Piaci hírek

Újra szintet lépett az ausztrál robotpuli

Az évek óta fejlesztett SwagBot terelőrobot már mesterséges intelligenciára épülő képességekkel is rendelkezik, és akár a mezőgazdasági drónokkal is együttműködhet.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.