Mindenki számára hasznos lehet az az Insiderben megjelent összállítás, amely az online kereskedők körében népszerű eladásösztönző módszereket, vagy kevésbé finom megfogalmazással, trükköket gyűjtötte egy csokorba. Bár a lap alapvetően amerikai példákkal illusztrálta a témát, az internet globalizáló ereje miatt ezek a tanácsok relevánsak lehetnek a világ bármelyik pontján. Lássuk, mire érdemes figyelni, ha nem akarunk - többek között - pszichológiai manipuláció áldozatává válni!

Trükkök, stiklik és ami belefér

Bevett gyakorlat, hogy az első vásárlás alkalmával jelentős, 10-15 százalékos kedvezményt kap az ügyfél, akinek ezért cserébe "csak" egy közvetlen elérhetőséget (e-mail, telefonszám) kell megosztania az áruházzal. Ezt a személyes adatot aztán a webshop könnyedén fel tudja használni arra, hogy a későbbiekben további ajánlatokkal bombázza a vásárlót. A legügyesebb kereskedők persze nem élnek ezzel a lehetőséggel túl gyakran, illetve amennyiben megfelelő mennyiségű adattal rendelkeznek az ügyfélről, igényeire, szokásaira, lakókörnyezetére szabott üzenetekkel operálnak.

Az Apple Pay, a Google Pay használata, vagy éppen az Amazon egyklikkes vásárlási rendszere kényelmesebbé teszi a vásárlási folyamatot azzal, hogy nem kell előkeresni a bankkártyánkat sem, hiszen annak adatai el vannak mentve az adott szolgáltatónál. Mindez pedig azt eredményezi, hogy ezeknél az ügyfeleknél kimarad az utolsó lehetőség a döntése átgondolására, ami természetesen jótékony hatással van a bolt forgalmára.  

A szállítási költségek megspórolásának egyik módja, hogy a fizikai bolttal is rendelkező kereskedőknél a webshopos rendelésünket személyesen is átvehetjük. Ez azonban egyben kiváló lehetőséget is teremt arra az áruháznak, hogy ha már betértünk, a hagyományos üzlet árukészletéből is kiszúrjunk valami kihagyhatatlan dolgot.

Az akciós árak erőltetétse nem az online tér sajátja, de az biztos, hogy a webshopok legalább olyan előszeretettel használják, mint a hagyományos fizikai üzletek. Ha egy nagy áthúzott szám alatt egy kisebbet látunk, az ösztönösen azt az érzetet kelti az agyunkban, hogy erről nem érdemes lemaradni.

A lemaradástól való félelemre még jobban rájátszanak azok a boltok, ahol meghatározott, szűk határidejű akciókkal operálnak, de ugyanerre építenek azok a megoldások is, ahol a felületen látszik, hogy hány darab maradt még a termékből készleten. Ez a fajta pszichológiai hadviselés azonban bizonyos régiókban törvénybe ütköző is lehet, mint ahogy arra Magyarországon is volt már példa, amikor a GVH előbb a Booking,com-ot, majd a Szallas.hu-t is elmarasztalta a fogyasztók indokolatlan stresszelése miatt.

A közösségi média elterjedésével óriási kereskedelmi potenciállá nőtték ki magukat az influenszerek, akiket ennek megfelelően igyekeznek is a gyártók és áruházak rávenni arra, hogy követőiknek reklámozzanak bizonyos termékeket. Ennek csúcsát azok a lehetőségek jelentik, amikor egy elő közvetítés során a felhasználó rögtön kosarába is teheti a szóban forgó árut.

Csak okosan

Habár a fentebbi trükkök jó része az ember zsigeri ösztöneire igyekszik hatni, azért nem vagyunk teljesen védtelenek a manipulációval szemben. Az öszöntösségben, azonnaliságban rejlő veszélyeket például tompíthatjuk azzal, hogy sosem visszük végig a vásárlást az online felületen. Betehetjük a kiszemelt árut a kosarunkba, de utána kapcsoljunk el, várjunk egy kicsit, és csak később térjünk vissza. Ez az intermezzo sok esetben bőven elég arra, hogy jobban átgondoljuk döntésünket, és így számunkra hasznosabb végső döntést hozzunk.